Ez az, a lényeg, hogy te, és az a hölgy kifejlesztettétek azt a képességet, amivel rendelkeztek, én egyszerűen nem vagyok birtokában. En tudom magamról, hogy nem vagyok magabiztos, nem vagyok önmagam, nem érzem a vibe-ot, amikor laposban megyek dolgozni. Egyedül télen, hóban-fagyban nem szoktam, de igazi tél már úgysincs. Próbáltam sokszor magabiztosságot mutatni, olyan gyönyörű cipők vannak laposban, de ezzel a képességgel én nem rendelkezem sajnos, és már nem is hadakozom. Így ismertek meg, 20 éve dolgozom lassan ezen a munkahelyen, hova teperjek, a szakmámban már nem kell, de nekem a minimum 4 cm-es sarok kell az hétköznapi önbizalmamhoz, ami amúgy is a béka s… e alatt van általában.
De mondom, nekem kényelmi/kényelmes munkahelyi cipőim vannak, olyan 33-asok, amikben spéci talpbetétek vannak, már eleve így vannak gyártva a pici lábú, de felnőtt embereknek: 
Pl. a mai ez volt, pöpec talpbetéttel rendelkezik, nem a legszebb, de kényelmes, egy sötétkék farmerrel hordtam ma, a csini csizmámat cseréltem erre.
Eddig azt hittem en vagyok nehez eset a 34-es labammal. 
156 cm vagyok, 34-es labakkal es igy se talalok megfelelo meretu labbelit. Egyszeruen nincs.
Ahogy te is mondod, a sportcipokkel meg megoldja az ember a gyerekosztalyon (ruhazattal ugyanigy), de ha elegansabb dolgokrol van szo, akkor mar a gyerekreszleg is kiesik.
Olyan szempontbol szerencsesnek mondhatom magam, hogy nincs ludtalpam vagy barmi ilyesmi (legalabbis nem tudok rola), a vegtagjaim inkabb olyan “kiseger kezek es labak”. Tehat, ha talalnek egy helyet, ahol minden szempontbol kisse zsugoritott labbelik lennenek, az tokeletes lenne. 
Mindezek mellett nagyon szeretem/szeretnem a magassarku cipoket! Van is egy kb. 8 parbol allo kollekciom, 35-36 meretekbol. Mivel a jo meret hianycikk, az en trukkom az, hogy minden letezo iranybol kipolcolom a cipot szilikonszalagokkal, hogy az kitoltse a felesleges urt. Meg persze egy plusz talpbetet alap. Az is jol tolt.
Ó, álomszép a cipőd, és ha jól látom, kék! 
Hidd el, nekem is a béka popókája alatt van általában az önbizalmam fél méterrel, vagy ha nem is, hamar odasüllyed. Az én önbizalmamat az dobná meg nagyon, ha ilyen szép keskeny, elegáns cipőt tudnék hordani (de tudom, hogy nem fog menni, szóval elengedem). 
Kiskorom óta olyan cipőkben járok, amik nem igazán tetszenek, egyszerűen azért, mert jó erős lúdtalppal és brutál széles lábbal áldott meg az ég. Így aztán nekem a cipő sosem volt önbizalomforrás, venni is utálok, nagyon nehezen veszem rá magam, hogy cipőt menjek vásárolni, mert minden egyes alkalom lutri: a boltban még kényelmes, aztán az utcán amikor már nem csak tipegek, hanem a magam tankjárásával megyek, na akkor szokott kiderülni, hogy ez sem kényelmes. (Most pont a tegnap vett cipőmmel játsszuk ezt sajnos.)
Az a sarok, ami képen van, nekem már kínszenvedés lenne, teljesen mindegy, hogy milyen betét van a cipőben.
Én elengedtem, mert muszáj volt, de teljesen megértelek, és egy pillanatig nem mondom, hogy egy szép cipő nem tud óriási önbizalom löketet adni, főleg ha az évek során úgy alakult, hogy már hozzátartozik az egyéniségedhez. Nekem a smink ilyen, mivel a bőröm sajnos sokféle tényező miatt nem a legszebb, és soha be nem tenném a munkahelyemre a lábam smink nélkül. Ja, meg a hajvasalás: a legtöbb kollégám soha nem látott még a hullámos/göndör/szénakazal hajammal. Nekem ezek (is) adják meg azt az érzést, hogy egyben vagyok és minden okés velem.
Itt az ellenpélda: 42- es “apró” tappancsokkal rendekezem; szerencsére keskeny és lapos a lábfejem, így minden cipőbe bele passzol probléma nélkül. Régen szívesen hordtam magassarkùt,amikor az éveim száma a sùlyom is a fele volt. Hát nem irigyellek titeket , sem a 43, 44- es lábù hölgyeket. Apum papucsával jártam így anno, 48- as méretben, de neten volt egy extra Shop ahol extra nagy làbakra volt minden 52- esig .
Nekem átlag lábam van, 38-39-es, nem nehèz rá cipőt venni, régen egy időben hordtam magassarkút hétköznap is, találtam kényelmeset, de nem az volt a legkedvesebb rohangálós cipőm akkor se. Most már egyszerűen nem szeretem, még egy icipici macerát se akarok a cipőkkel. Amikor picik voltak a gyerekek, akkor meg eszembe se jutott. Lehet élni nélküle szerintem. Anyum viszont ifjabb korában csakis magassarkúban járt. Kinek ez, kinek az jön be. Én is inkább pl a szokásos hétköznapi smink és a hajvasalóm nélkül érzem magam elveszettnek.
És van olyan, aki farmert, pólót meg sneakerst is elegánsan tud hordani mert olyan a kisugárzása, más meg trampli chanel kosztümben is…
Én ezt a melyik generáció volt jobb dolgot se szeretem, volt régen is ami jó volt és érdemes továbbvinni, meg bőven volt olyan is, amit inkább felejtsünk el.
A legjobb barátnőm farmer-póló-sneaker kombóban nyomja, és olyan gyönyörű, olyan csinos benne, hogy csak irigykedve nézem, ha ugyanazt én felveszem, olyan tramplinak látom magam, hogy azonnal a szokásos cipőmhöz nyúlok. Imádok farmer-pólóban járni, ma is egy farmer van rajtam, egy fekete pólóval, de bokacsizmát húztam hozzá. Szerintem ezt hívják “signature look”-nak, az enyém ez és az overál.
@mlnda, én is így vagyok, kicsi lábam, kicsi kezem van, a fenekem bezzeg nincs zsugorítva. A Kislábú nők cipőboltjában jártál már a VIII. kerületben? Én ott veszem a cipőim nagy részét, nemcsak öregesek vannak, ezeket például ott vettem, na ez az, amiben simán futok a busz után, olyan kényelmes, kb. 4 éve nyúzom őket, de mindenféle cipő van 35-ösig:
Mondjuk én simán rendelek online is sosem használt bőrcipőt tizedáron (pl. Vinted-ről) olyan márkától, amit ismerek, akik erre a lábra, ezzel a kaptafára gyártanak cipőket. Pl. Zurek, Pulso, és egyéb lengyel cégek.
Koszi a tippet a VIII. keruleti boltrol. Evente esetleg egyszer jarok Budapesten, de ha legkozelebb ujra ott leszek es ha az ido is megengedi, akkor megkeresem majd.
A Vinted-et nem ismerem, de korul fogok nezni. Ha szallitanak Romaniaba is, akkor szivesen raszanom az idot arra, hogy alaposan korulnezzek. Az se erdekel, ha hasznaltak a cipok, csak legyen viszonylag jo a meret.
A lengyel cegeket sem ismerem, amiket felsoroltal. Ugyhogy most el lettem latva infoval boven.
Koszonom az osszes tippet es tanacsot!
Hú, pár napos kihagyás után belecsöppenek egy izgi témába úgy látom 155 centi vagyok és mióta az eszemet tudom, a magasságomhoz képest mindig is magasnak számított a BMI-m, akkor is, amikor 50 kg voltam Ehhez van egy nem elhanyagolható csípőméretem és hát khhmmm combos típus vagyok. Cserébe a legelhízottabb esetemben is 75-80 cm közötti a derekam emiatt végtelenül nagyok rajtam az aránytalanságok Na most itt bekapcsolódik a 36-os, széles lábfejű tappancsom ennek megfelelően keresem a kifejezetten széles lábfejű, de elegáns női cipőket. Ez többnyire német és olasz gyártók bőrcipőit jelenti, ahol vannak szélességi A-I lábfejű méretek is.
8 évig versenyszerűen táncoltam, extramini szoknya és magassarkú. Tehát: magassarkú nélkül létezni nem tudok 
bár szerintem baromira csámpi vagyok, de érdekes módon az, hogy gyengék a bokaszalagjaim és inognak emiatt a bokáim, a hosszú trapézszárú vagy bootcut elegáns és farmernacikban pont nem látszanak mások szerint sem 
Mostanra az elmúlt 8 évben addig szelídültem, hogy a korábbi 10 centis sarkaimat (tűsarkat nem csíptem a hétköznapokban, maradt a minden más, a platformot utálom) egy konszolidált 5-7 centi közötti verziókra redukáltam. Magassarkúban futok a busz után is simán férj azon vigyorog, hogy sportcipőben előbb vágódom el, mint a magassarkúban
A magasságom sosem zavart, igazság szerint imádom, hogy ekkora vagyok a magassarkú cipő számomra mindig a végtelen nőiességet jelképezte. Nyilván van, aki vállalhatatlanul viseli, azoknak kötelezővé tenném a nemhordását. Szoknyával én sem erőltetném magamon. Így elmegy, sőt javítja a tartásomat és az ortopéd orvos legnagyobb megrökönyödésére sem lúdtalpam, sem bokasüllyedésem nincsen, kalapácsujjat nem ismerem, a táncból visszamaradt bőrkeményedéseimet a pedikűrös rendezi nyáron közepes magasságú bőrszandi, sneaker minden évszakban, de a magassarkú örök
én most dolgozom a talpamon, voltam egy szakembernél és úgy átmozgatta a lábaimat hogy új ember lettem (nálam nyújtani kéne szalagokat), a parkolóba alig tudtam eljutni az autóhoz 
, pedig hetente edzem… de ez egy másfajta terhelés, viszont rengeteget hozzátesz a napi komforthoz ha foglalkozol vele.
Járok edzeni, nyújtani és masszőrhöz is
Mehetne a pozitív topichoz is, de ide kicsit jobban illik: Sikeresen leszelektáltam a ruhatáram!
Nagyon aktuális volt, mert egyrészt kifogytam pár ruhámból. Ezen kívül volt több olyan darab, ami méretben ugyan jó, de évek óta nem vettem fel. Rájöttem, hogy tök mindegy milyen indokból történt ez, és mennyire szerettem korábban, de kár őrizgetni.
A ruhák egy részét édesanyámnak adtam, a másik részét beviszem a kórházba (a szociális munkások a rászorulókat látják el vele), a harmadik részét feltettem eladásra.
A mostani ruháimból is fel tudnék öltözni két hétig gond nélkül. De jóval átláthatóbb a szekrény. Persze mindig lesz olyan nap, mikor úgy fogom érezni, hogy nincs egy darab ruhám se. 
A következő célom az, hogy a következő szezonban annyi darabot vegyek, amennyit le tervezek cserélni/selejtezni.
Ti szelektáltatok tél végén/tavasz elején?
Én egyrészt tervezek 4 címkés Nanushka ruhát feltenni eladásra, a kinőtt ruháimat unokahúgom kapja (nem hiszem el, hogy 3 gyerek után is 32-es méret), a gyerekruhákat, plüssöket, játékokat a páromék takarítónőjének gyerekei szokták megkapni. Szeretem ezt a “körforgást”, hogy jó helyre kerülnek a ruháim.
Te ilyenkor látod, hogy miből van kevesebb? Például én ilyenkor rájövök, hogy pólóm most pl. nincs elég.
Most tavaszra csak overált és ruhát tervezek venni, bár nekem a tavaszi-nyári ruha egy örök challenge.
Az utóbbi években kerülöm a fast fashion ruhákat, ezért csak a pólókat a zoknikat és az alsókat szoktam, a ruháim nagy részét én sem hordom, pedig jó lenne. megfogadtam hogy kicsit racionalizálok az egyszerűség miatt, de nem megy… pont készülök erről megnézni egy dokumentumfilmet.
Mse imádom a márkát, lenyűgöző darabokat alkotnak. 
Igen szoktam szelektálni. Van egy barátnőm akinek MINDEN jöhet (fogalmam sincs róla mit csinál vele de örülök hogy elviszi), egy kedves vendégem meg jelképes áron megvett pár jobb darabot amit már évek óta nem vagy csak nagyon ritkán viseltem. A mostani életformámhoz (home office, másodállás/hobbi pedikűr-manikűr) egyszerűen SEMMI nem kell csak utcára is hordható szabadidős-szettek és aláöltözős bodyk-pólók. Az eleganciát a sneakerek és a táskák képviselik, ebből mindig márkás darabokat veszek, és a smink. Ezzel a sportos ruhák is rögtön másképp néznek ki. Ja, és imádok elegáns oversize szövet vagy műszőr kabátot fölkapni ezek fölé 
Valószínűleg engem is megihletett, hogy a pazarlással, ruhakörforgással kapcsolatos posztokba, videókba futottam.
Egyébként tényleg nehéz kérdés az alsónemű/zokni. Van ezekből fenntarthatóbb?
@Mse szerintem is jobban látszódik, mi hiányzik. Akár azért mert eleve nincs, vagy csak mosásban van. Emellett hamarabb előveszem azokat a darabokat is, amiket máskor nem tennék, mert jóval kevesebből lehet válogatni.
A téli időszak alapján azt szűrtem le, hogy jó lenne több világos póló. Tunikát, ruhát, a kedvenc fazonomtól eltérő farmert viszont nem veszek, mert azokhoz nem nyúlok egyáltalán.
Nyáron én is szeretem az overálokat, de azt hiszem többet már nem szabadna vennem. 
Évente 2x átnézem a ruháimat, amik elkoptak/ bolyhosak lesznek azokat kidobom.
Nagyon tudatosan vásárolok sok csináltatott darabom van, ritkán nyúlok mellé, ha mégis előfordul azokat általában ajándékba szoktam kapni. Utálok ruhát kapni az esetek 99,9% - ban nem az én ízlésem amit vesznek.
Ezeket a nénikémhez szoktam elvinni , az ő egyházi összeköttetései révén jut el egy krízis központba.
A cipőket szoktam kitenni a kuka tetejére, rendszeresen járnak erre nehéz sorsú emberek, volt màr, hogy viszontláttam az egyik darabomat valaki lábán, örültem, hogy jó helyre került.
Táskákat ha egy kis bajuk van ,csak félreteszem és mennek a nemluxustáska programba.
Kapszula gardróbom van, így ez az évszak szerinti szelektáció számomra értelmezhetetlen. Annyiban kimerül, hogy amikor észlelem, hogy az alapdarabok közül valami elhasználódik, akkor az kuka vagy varrónő, és vásárolok helyette egyet. A javított darab pedig az itthoni játszósok közé kerül. Ha kupit érzek a gardróbban, akkor rakok rendet és dobálok ki dolgokat, de ez nem évszakhoz köthető. Cipőből minden évszakra van 1 darab. A táskák közül pedig méretkülönbségek vannak, de minőségben, színben és stílusban kb ugyanazok. Ez is max egy 5 darabos készlet.
újrahasznosított pamut.
Luiselotte profizmus 
vivitrius egyébként nekem már 16 fok felett mindenben melegem van… de fúú, a cipőkkel bajban vagyok, van pár amit megvásároltam és a dobozban ülnek. 
Van, de szerintem megfizethetetlen.
A legtöbb alsónemű egyébként aldiban, c&a-ban, kb mindenhol legalább oeko-tex címkét visel. GOTS minősítés már ritkább. Zöldgardrób oldalán láttam, de annyit nem adok ki érte.
Apropó alsónemű. Melltartó nekem mindig nehézkes, de valamiért rendszeresen visszatérek a triumph-hoz. Bugyit egy magyar gyártótól vásárolok vagy a tezenisből, szigorúan pamut. Zoknit pedig onnan, ahol épp találok jó minőségű pamutot.