Óóóó, a SOTE! Szerettem oda járni. Én már csak a gimi után kezdhettem bulizni, addig fogtak a szüleim nagyon. Éjszakázás olyan '95-tól volt csak.
2 Likes
Arcápolás, sminkelés tini korban? Ne vicceljetek, 15 éves voltam, amikor életemben először DM-et láttam 
Ahogy beléptem, azonnal tudtam, hogy ott akkor valami megváltozott, hogy az élet már soha nem lesz olyan, mint előtte. Mintha a titkok kamrája tárult volna fel előttem. Mai napig megvan ez az érzés, ha drogériában/parfümériában/Sephorában járok. Nem győzöm magamba szívni a sok információt.
5 Likes
Jaj, a krokodilos fogkrém, annyira imádtam!
1 Likes
Meg volt valamilyen hótigrises is, talán colgate? :D. Azt is nagyon szerettük a tigris miatt
Meg egyetlen sampont használtunk egész gyermekkoromban a Head and Soulderst. Még eszembe jutott baba koromból a Johnsonos babaolajok és ápolók 
. Meg a Kolynos fogkrém :D, mamáméknál volt mindig.
A Szerencsi csokikat kihagytuk! :). Szerintem ma is nagyon finomak :). Azt hiszem a betűs csoki is az. Én a tortabevonót imádtam még megenni, a Katicát :D. Meg a kakasos nyalóka 
, minden vásárból hozott nekem apukám :), egyes kézműves helyeken sokkal finomabb volt, mint a ma kapható bolti :D.
Nagyon jó ez a téma 
Már kamaszkorom elején elkezdtem pattanásosodni, nagyon csúnya volt az arcom, rémesen utáltam. Persze akkoriban nem volt ekkora választék, ráadásul nem voltam annak a tudásnak a birtokában, mint most. Baba samponnal mostam az arcom (kozmetikus javaslatára!!!), mellé pedig tömény alkoholos tonikokat használtam (Tini Tonik, később Garnier, Clean&Clear). Természetesen semmit nem értek
A zsíros bőröm már egész korán elkezdett zavarni, az egyik első sminktermékem egy Miss Sporty kőpúder volt. Persze nem stimmelt a színe és ha jól emlékszem zsepivel vittem fel (), de akkoriban nem volt sem dm, sem rossmann a környéken, a lakótelepen az egyik ház aljában volt egy kis drogéria, azt használtuk, amit ott lehetett kapni. A színtelen szájfény, na az nagyon ment akkoriban, természetesen nekem is volt, bár akkor is utáltam és azóta is utálom a szájfényeket, nem tartósak, de legalább ragadnak mint a pokol
Talán 15-16 éves lehettem, amikor nyílt egy dm nem messze a sulitól, na az jelentősen megváltoztatta a dolgokat, sokkal nagyobb választék állt rendelkezésünkre. Persze a zsebpénzem csak az essence-miss sporty-she stylezone vonalon való mozgást engedélyezte, de azért már ez is előrelépés volt
4 Likes
Örömmel olvasom én is a hozzászólásaitokat. Szuper téma @Szandika !
A 40 fölöttiek talán emlékeznek még a Tímea márkára. Az Azúrban lehetett kapni, talán 2 színben, ezt a kompakt púdert. Ez volt az első sminktermékem. A gimis ballagásomra kaptam, mert el akartam fedni a pattanásokat. Túl hamvas volt és talán még nekem is sötét (akkoriban többet voltam napon), de használtam szorgalmasan.Állati olajos volt a bőröm, szóval bírta. Kék műanyag tokja volt, tükörrel és púderpuffnival és nagyon nőnek éreztem vele magamat. Gimiben tilos volt sminkelni, bulizni nem engedtek, így ez kimaradt '90-94 között.
A Tini tonik volt és a Milla duó, amivel kezelgettem a nagyobb rondaságokat a képemen. Tizen-évesen olyan kamaszosan voltam pattanásos, aztán jött egy egészen jó időszak, majd 20 éves koromban teljesen felborult a rendszer és nagyon durván ronda lett a helyzet. Évekig kínlódtam, rendszeresen kezeltettem kozmetikussal, de nem segített. Dermafil paszta ichtiollal keverve-állandóan kentem a ragyákra. Még ez adta a legjobb eredményt:szárított és csökkentette a gyulladást. Végül kétségbe esésemben egy fogamzásgátlóval oldottam meg a helyzetet. Működött, de ma már másképp csinálnám. Ez kicsit off volt, bocs.
Azt hiszem 16 voltam, amikor elkunyiztam anyukám parfümjét (kapta, nem szerette, nem használta). nagy nehezen nekem adta. Priscilla Presley Moments volt. Nem illett hozzám, tini voltam még. Ezért vett nekem egy My Melody Dreams-t. Az már nekem való volt.
Az első “rendes” sminkcuccaim az YvesRocher-tól voltak. Amikor itt megjelentek még katalógusból néztük a holmikat és postán rendelhettük. Egy folyékony alapozó, egy rúzs és egy szempillafesték voltak az elsők. Később púderrel alapoztam. Még emlékszem az illatukra és a csomagolásra. Szemkörnyék-ápolót 20 éves korom óta használok, mert reggelente nagyon puffadt volt mindig a fáradtságtól. Arckrémet csak egy periódusban használtam, amikor felfedeztem egy gyümölcssavas kencét. Nem emlékszem a márkára. Nagyon jót tett a pattis bőrömnek,de sajnos nem tudtam újra vásárolni, mert eltűnt a forgalmazó.
Aztán az YR eltűnt egy időre és Avonra váltottam, majd a drogériák is “feljöttek” és egy darabig innen vásároltam.
Elkezdem egy parfümériában dolgozni és beszippantott a parfümök, krémek és sminkek világa. Már nem volt jó nekem “akármi”.
A vonzalmam a téma iránt szerintem annak is köszönhető, hogy erősen kapcsolom a nőiséghez ezeket a kellékeket és anyukám mindig felesleges marhaságnak tartotta. Általános iskolásként könyörögnöm kellett, hogy vegyen nekem dezodort, mert kell. Nagyon Izzadtam, mint az izgulós kiskamaszok és nem menőzni akartam vele. Végül nagy nehezen hozott, de addigra vettem a zsebpénzemből. Nem engedte, hogy szőrtelenítsek, pedig jó erős szőrrel vert meg a sors. Szóval kicsit lázadás is a részemről ez az egész kence-mánia 
7 Likes
Nekem is az Impulse volt az első illatom. De nem az Incognito, mert mindenki azt használta, inkább a La Pantera volt nálam a nyerő. Abból volt dezodor, és üveges változatom is.
Később pedig a Limara, talán a lila.
Ja, meg volt ez a kettő is (nem saját kép), a Jet különösen tetszett anno. Nemrég láttam valamilyen kirakatban
És ami még eszembe jutott: Velmetina hajzselé.
3 Likes
Nekem se az Incognito volt, mert mindenkinek az volt. 
Limara dezodorom és Velmetina hajzselém is volt!
1 Likes
A Jetet én is szerettem
1 Likes
Impulse mindig volt a keresztanyám régi szobájában, nagyon tetszettek az üvegei gyermekkoromban
2 Likes
Annyira ismerős, amit írsz az anyukádról. Az enyém is feleslegesnek tartotta a szőrtelenítést, test-és arcápolást. Ő nyomkodta az arcom, mert nem akart kozmetikusra pénzt költeni. Talán mondanom se kell, hogy nem volt jó ötlet.
Tudom, firstworldproblem, de amióta nem szégyellem és nem másoknak akarok megfelelni, hogy én csajos/nőies stílusú vagyok, jobban elfogadom magam. Egyszerűen jobban érzem magam, ha fülbevaló fityeg a fülemben, ki van lakkozva a körmöm, ápolom az arcom stb. Szóval én is lázadok.
5 Likes
Jaj ezek a deók nekem is megvoltak, és a Limarák is, meg persze az Impulse-ok. A barna színű Bac-ot is szerettem, bár állítólag az férfiillat volt, de nekem bejött. Az üres deós flakonokat a szekrényem tetején gyűjtöttem, senki nem nyúlhatott hozzájuk.
4 Likes
Szuper, hogy mersz önmagad lenni! 
2 Likes
Nekem sem sminkelt anya sosem, szerintem még rúzsa sem volt. Mikor már én sminkeltem magam, akkor is mindig mondta, hogy minek kened azt a szép kis arcodat!
Arcápolás terén is max a Nívea krém figyelt be nála néha, de az is ritkán. Mikor bejött az Yves Rocher, még csomagküldős-katalógusos változata, akkor néha rendelt a Riche Creme családból. Egyedüli luxus az életében a fodrász volt, oda mindig rendszeresen járt daueroltatni.
3 Likes
Az én Anyukám most múlt 70 éves, de gyerekkoromban emlékszem, hogy rúzsozott, illetve kozmetikussal festette a szempilláját és a szemöldökét, valamint tusvonalat is húzott. Lady Camea. Ez volt ráírva a folyékony szemhéjtus üvegére, innen jutott eszembe a nicknevem is. (Amúgy a Caola gyártotta.) Volt hozzá egy vékony ecsete, és este a reggel húzott tusvonalat egyben húzta le. Ja, és lakkozott is, gyöngyházfényű halvány rózsaszín lakkja volt, még ma is emlékszem az üvegére. Arckrémet is mindig használt, pedig csak egy kicsi kis faluban lakott/laktunk.
6 Likes
Az én anyukám is járt daueroltatni. Olyankor rettentően későn jött haza (szögegyenes a haja és akkoriban nagyon csúsztak az állami fodrászatokban). Kente az arcát valamivel,de csak a húzódás ellen vagy azért mert az ő korában ilyet kellett kenni.
A 30-as évei elején még sminkelt is keveset, ha vendégségbe mentünk. Egy bordó tokos piros Lancome rúzsa volt és egy kék tubusos Dior spirálra emlékszem. Miss Dior parfümje volt, a tyúkláb mintás, egy picike Rive Gauche (ez volt a kedvencem) és egy Cabochard, később meg egy Fidji.
Szóval nem értem nekem miért nem engedte, csak nagyon későn, hogy piperészkedjek? 
5 Likes
Én is sokat kínlódtam a pattanásaimmal, időnként el szokott vinni magával kezelésre, amit utáltam, mert rettenetesen fájt és utána két hétig lapos kúszásban mertem csak közlekedni, úgy néztem ki. 
2 Likes
Talán, mert ő is így tapasztalta az anyukájától és úgy gondolta, hogy akkor jár el helyesen, ha nem engedi.
Sajnos szülőként nagyon sokszor kell kompromisszumokat kötni ahhoz, hogy a gyerekkel megmaradjon a jó viszony. Én is sok mindent másképp képzeltem el a gyereknevelés terén, de aztán muszáj volt önmagamat és a véleményemet revidiálnom párszor. Vannak dolgok, amiben lehet és muszáj is engedni!
1 Likes