De jó, ritka az olyan munkakörnyezet ami miatt tényleg öröm bejárni 
Legtöbb helyen vannak kevésbé szerethető kollégák. Bár azok nálunk nagyon hamar kikoptak, felmondtak, elküldték őket.
Én 25 éve vagyok ugyanannál a cégnél (lesz januárban). Az a baj, hogy a jó kollégák már mind elkoptak. Én voltam a legfiatalabb, amikor idejöttem, nagy részük már nyugdíjba ment, néhányan elmentek, alig ismerek már itt valakit, és lassan a legidősebbek közé tartozom.
1 Likes
Mi csak öten vagyunk, ebből hárman a cég indulása - 20 év - óta. Ezen kívül van két “új” kolléganő (egyikőjük gyeden), de ők is már 12 éve vannak itt. Persze itt is voltak jövő-menő kollégák, de általában mindenki itt volt legalább 3-5 évet, mielőtt tovább léptek.
1 Likes
Nekem ez furcsa és kissé zavar, de azért túlélem 
1 Likes
Nálunk sok a fiatal első munkahelyes, 25 alatti, amivel nem lenne baj, de sokan nagyon furán állnak a munkához. Generációs probléma…egy éven belül előléptetést akarnak, ha nincs, elmennek. Volt aki interjún (alsó adatrögzítő feladatra jelentkezett…) céges kocsit reklamált !
3 Likes
Azért ez elég viccesen hangzik, bár tudom, hogy nem az.
1 Likes
Volt interjú, ahol kb. majdnem lesokkolódtam, olyan dolgokat várt el a kezdő jelölt.
1 Likes
Igen, sok fura szerzet van a mostani huszonévesek között, sok irreális elvárással, sajnos nem ismerik fel, hogy ez nem egyirányú utca.
2 Likes
Még rengeteg a job jumper. Mindent csak kipróbálnak max egy évig aztán odébb állnak 
1 Likes
Én annyira utálom az őszt Sőt már most nagyon zavar, hogy egyre sötétebb van esténként. Mondjuk a reggeli hűvösnek kifejezetten örülök. Számomra az ősz az elmúlást jelenti. Az eső, a szél, a megint eláztam / alulöltöztem, a hideg, a sötét, a levelek hullása, a csúnya barna (igen, én ezt a színt kifejezetten nem szeretem…), a meghaló virágok, jaj mennyi rossz van Sokat fejlődtem az elmúlt években, igyekszem egyre jobban megszeretni, vettem már ősz színű kabátot, volt őszi jegyesfotózásunk, nagyon szeretném meglátni a szépet ebben az évszakban - de sajnos nem megy könnyen.
Nekem sminkben nem sok különbség van, talán annyi, hogy szívesebben teszek fel komplett sminket, használok alapozót, nem folyik le rólam a nap végére minden.
2 Likes
Ahogy @dunaimano és @Kokapu én sem szeretem az őszt. Az eleje hagyján, amikor még száraz és napos és tényleg szépek a természet új színei, de a sötét, az valami rettenetes! Komolyan, még a hideg se zavarna, ami eltart fél évig, ha többet sütne a nap és nem lennék enervált áprilisig. Bezártság…fúj!
Mivel szeptemberben 2 nagy kivívás is vár rám, most különösen a pokolba kívánom ami jön.
Amúgy több smink, nehezebb, melegebb illatok jönnek nálam is. Az arcápolós rutint is felturbózom.
Kifejezetten irigyellek Titeket, akik szeretitek az elkövetkező időszakot és téli ünnepi hangulatokat! Nekem a tavasz vége, nyár maradnak a kedvencek, ezek jelentik a szabadabb érzést.
7 Likes
Meg a névnapom is akkor van! 
Huszonévesként hozzászólva a témához: Sajnos a képtelen elvárásokat sok munkahely teljesíti, így már nem is annyira képtelenek. Az én esetemben is így van, bár nem kértem soha extrákat, sőt autót el se fogadnék irodai munkakör mellé (max ha utazgatós munkám lenne, de az meg ugye munkaeszköz innentől kezdve), de olyan munkahelyen vagyok, ahol nagyon tudják, hogy mit és mennyit kell megadni. A másik, amit a mi generációnkba sulykolnak, hogy ne álljunk meg egy munkahelyen, hanem az első pár évben próbáljunk ki minél több mindent. Eleinte én sem így akartam, azt gondoltam hűséges típus vagyok munkahelyek tekintetén is, aztán úgy alakult, hogy tavaly hirtelen hagytam ott a munkahelyemet részben magánéleti problémák miatt, és aztán egy teljesen más munkakörben helyezkedtem el, szakmán belül. Az új munkahelyemhez már nem alakult ki bennem a hűségérzet… Sőt, lassan egy éve itt vagyok, és azon gondolkodom, hogyan tovább. Bár nem csak munkahely, hanem szakma tekintetében is, de ez már kicsit más kérdés. Egyelőre a változástól való félelem tart vissza attól, hogy komolyan végiggondoljam. Talán még nem is alakult ki minden teljesen a fejemben. De bízom benne, hogy ha megérik bennem, akkor készen állok majd. Szóval, visszatérve, igen ez generációs dolog, de ezt belénk is beszélik (pl. az egyetemen). Annyi jó van benne, hogy azt tanítják ezzel nekünk, hogy merjünk váltani, megkeresni azt, amit tényleg szeretünk, akár szakmát váltani, nem csak munkahelyet, ha úgy érezzük, elsőre nem találtuk meg az igazit. Nagyon benne van ebben az önmegvalósítás, és talán itt kapcsolódik be az, amikor nem méri fel valaki reálisan, mit ér a munkaerőpiacon. De sok olyat is látok a környezetemben, ahol valakit szinte semmittevésért fizetnek busásan. Amíg ilyen cégek is vannak, addig nyilván inkább ezt választják a munkavállalók… Persze nem feltétlenül ez az általános, ez inkább csak az a pár szakma, amit az ismerettségi körömben látok.
2 Likes
Mindkettő szép nekem is.
Én ugyanígy vagyok! Jöhetnek az ugyancsak felhalmozott illatgyertyáim is. Meg aztán a sütőt begyújtós, teázós délutánok. Ilyenkor vendégeket is gyakrabban hívunk, mint nyáron.
Egyébként Petőfi is megírta, hogy ősszel a természet csak elalszik, de nem hal meg.
2 Likes
Én is hűségesként kezdtem, aztán 3 év után másfél hónapja ott hagytam a munkahelyemet, mert nem becsültek meg, sőt. Jó lett volna egynek, nyugis kis hely volt, de én többre vágyom. Én tipikusan a karrierista nő vagyok, akit mindenki megvet, de ez van A mostani helyemet eddig kedvelem, bár már most jönnek az irreális kérésekkel, miszerint dolgozzunk hajnali 1tol 9ig vagy du. 4tol éjfélig… Szóval nem tudom ez mennyire lesz hosszútávú…
2 Likes
Tényleg, a süti- és sütőtök sütés időszaka is az ősz 
2 Likes
Sztem semmi rossz nincs a vándorlásban. Mindig jöhet jobb ajánlat, az ember fejlődik vagy fejleszti magát, változnak a munkahelyen is és a magánéletünkben is a helyzetek. Ha valaki a fenekén marad, biztos megvan annak is az oka.
Csináltam így is úgy is anno, igyekeztem alkalmazkodni amennyire lehetett, de ha vacak volt a hely mennem kellett. Utolsó helyen 6 évet maradtam, de csak a pénz miatt (az eddigiekhez képest jobban fizetett). Most hosszú gyerekezés után munkát keresek és be vagyok tojva hogy lesz, mint lesz, hogy oldom meg majd több fronton a szerepeket. Turbózom a nyelvtudásomat, de akkorát változott a piac, hogy hihetetlen. Most nagyobb a tétje a dolognak,mert családom van, felelősség és kontroll, már nem ugrálhatok annyira. Érdekes lesz, na…
Bocsi az off- miatt!
5 Likes
Na jó, a sütőtök nekem is jöhet 
2 Likes
Nálunk az szokott a baj lenni az egyetemről frissen kikerült kezdőkkel, hogy előre várják a magas juttatást, kiemelést, jutalmakat, és majd amikor megkapták,na majd akkor bizonyítanak - ezt úgy hangoztatják, mintha a kegyeiért kellene küzdeni. Az 30-35 felettiek már megtanulták, hogy először leteszünk valamit az asztalra, és utána tartjuk a markunkat. Persze hatalmas tisztelet a kivételnek, vannak igazán értékes fiatalok, pályakezdők, őket azonnal kiszúrtam én is és igyekeztem hamar kiemelni, hogy érezze, van értelme hajtania. De sajnos sokan voltak akik a félnapos youtubozás, netezgetés mellett képesek voltak reklamálni hogy nem becsüljük meg a munkájukat. Feleannyit nem dolgoztak, mint mások, de mindig ők voltak a leghangosabbak. De persze akad ilyen 35 felett is, csak ritkábban. Szóval kivételek természetesen akadnak mindig.
3 Likes