Szeretem én is nagyon. Pesten csak így lehet hozzájutni finom termelői gyümikhez zöldségekhez. Sikerült igazi házi kovi ubit is vennem így, olyan otthon íze van
Kipróbáltam a “barackos joghurtot”, nagyon-nagyon finom .
Egészségedre, örülök, hogy ízlett
Már ekkorák :).
Az az ezüst az első képen!
Mennyi szép cicc!!
Itt meg a miénk!
Csak 1, de nem tudtam melyik képet tegyem fel róla mert imádom.
Jó látom Szandika is szerepel az üzenetben
Igen, mert mindkettőtöknek édesek a cicái, ugyanúgy összevissza puszilgatnám mindet
Másfél év után ma vezettem először közúton.
Nekem ez nagy szó, mert 5 éve van jogsim, azóta jó, ha 50 km-t vezettem. Bevallom elég beszari vagyok, és most sem mentem túl nagy távot, de nem bénáztam annyira, úgyhogy most egész boldog vagyok.
Most már tényleg rutint kell szereznem, mert páromnak most vettünk egy autót, úgyhogy nekem is lett sajátom így, nincs kifogás…
Juj de izgalmas! Belefogsz jönni!
Én februárban kezdtem el szinte napi szinten vezetni, Budapesten belül + vidékre minden nap kb. 150-180 km-t. Eleinte nagyon beszari voltam én is, mindentől féltem, ráadásul még ködös volt akkoriban reggel és este is, vagy esett az eső… De aztán nagyon megszerettem a vezetést, úgy érzem bele is jöttem. Most nem vezettem már kb. egy hónapja, hiányzik is. Sajnos ez most így marad egy darabig.
A próféta szóljon belőled!
Igazából úgy érzem a figyelmemmel nincs gond, tudok is előrelátó és előregondolkodó lenni, a helyzeteket is elég jól átlátom. A probléma a váltókezeléssel van, sokszor annyira át kell még gondolnom, hogy miből hová váltok vissza, hogy nagyon zavar. De hát nyilván ezt más nem adja meg, csak a rutin, amit a fotelből nehéz megszerezni…
De amúgy nagyon biztató amit írsz, remélem én is belejövök hamarosan és szeretni fogom, mert most kissé még fogcsikorgatós.
Hát, ez a váltó téma nagy para, én megmondom őszintén nem is tudtam megbírkozni vele. Semmi gondom a forgalomban, de a váltás érzéke egyszerűen nem akart megjönni, a jogsit is borzasztó nehezen tettem le emiatt. Egy ideig hagytam, hogy az apám *asztasson, aztán vettem egy nagy levegőt, közöltem, hogy köszönöm, de eladhatja a kocsim, nekem ez nem kell, ha valaha lesz másik, csakis automata. Ez 23 éves koromban volt, utána jött 6 év kihagyás. Eldöntöttem, hogy ha egy egész kontinens nem érzi kellemetlenül magát attól, hogy automatát vezet, akkor én sem fogom hagyni magam. Azóta boldog automata sofőr vagyok, semmi gondom a vicc az egészben, hogy azóta apám is kizárólag automatát vezet, szóval bagoly mondja…
Én is azt mondom, hogyha automata váltós autóm lenne, valószínűleg semmi problémám nem lenne, de most kénytelen vagyok azzal dolgozni ami van… De ki tudja, később talán én is amellett teszem le a voksom
@macooka, párom is “automata váltós kocsival szeli a dombokat”, azt mondja nem cserélné le semmi pénzért, nagyon megkönnyíti a vezetést :).
Nekünk is automata váltós kocsink van, ezerszer könnyebb vezetni.
Habár 14 éve van jogsim, sosem vezetek sajnos, most az automatával ismerkedem és annyira nagy segítség, nem kell izgulnom, hogy egy dombon vagy kereszteződésben lefulladok. Jobban tudok figyelni a forgalomra, táblákra. Szuper jó találmány.
Ma ilyennel csaltak mosolyt az arcomra🐻