Rossmann hír: 
"Szeretnénk tájékoztatni, hogy módosítjuk nyitvatartási időnket: minden üzletünk (kivétel a bevásárlóközpontok) egységesen 7:30-tól nyit ki és 15 óra után is nyitvatart.
Kérjük 65 év alatti vásárlóinkat, hogy boltjainkat 7:30-9:00 között, valamint 12 óra után keressék fel.
Most nagyon fontos vásárlásaink tudatos tervezése egészségünk megóvása érdekében!
Az üzleteinket a 65. életévüket betöltöttek reggel 9 és 12 óra között látogathatják (a március 28-tól életbe lépő kijárási korlátozás értelmében). Ezekben az órákban csak ők és dolgozóink tartózkodhatnak a boltjainkban."
Én, október és aprilis között, napi 10.000 iu -et fogyasztok, utána lemegyek 5.000 iu-re, és csak a nyári, napozós hónapokban függesztem fel a D3 vit. integrációmat.
A megkattant anyában ismerek leginkább magamra, bár este (még) nem borozok. Bár tegnap az epres Baileys Facebook hirdetésnél azért felcsillant a szemem! 
Hírvadász - a cikkben megjelöltnél szerencsére enyhébb kiadásban 
Hírvadász-pedáns-borozó 
Kicsit a megkattant anya, előtte meg kicsit a pedáns. Vajon a végére mi lesz? 
Agyhalott, ha magamból indulok ki. 
Időnként pontosan így érzem magamat. Főleg, amikor a kisebbik osztályfőnöke tegnap 4 (!) db rohadt hosszú kirohanást intézett a Facebook csoportban, mert a gyerekek nagy része az írás füzetben a cím alatt nem hagyott ki egy sort… 
Majd kioktatott bennünket, hogy a szülőnek kutya kötelessége a gyerek mellett ülni, hogy figyelemmel kísérje, amit ír.
Csak a jó modorom tartott vissza, hogy megkérdezzem, hogy akkor
- Jön-e ő a másik gyereknek is segíteni tanulni, amíg én a kicsi mellett ülök?
- Ki a lópikula fog helyettem dolgozni? Mert nem az a cél, hogy a járvány letelte után már munkahelyem sem legyen
(és még örülhetek, hogy itthonról is dolgozhatok, nem kell bejárnom).
Nahát, micsoda kiégett izé lehet az a tanár! 
Nem tudom elképzelni hogy bírod 2 gyerekkel, dolgozva és háztartást vezetve! És emellé ilyen tanárja van az egyik porontynak, hát szuper!
A mi tanárunk legalább megértő és segítőkész.
Amúgy tényleg, hogy osztod be a napotokat? Csak nagyjából, ha van kedven megírni.
Majd később leírom, most még nyelvtanozunk.
Csak a kép lemaradt. Szóval így érzem magam (de amúgy alkoholt nagyon ritkán iszok)
Ha, ha! És, ha vége a járványnak, akkor majd be is jártok a suliba a gyerekkel? Ebben nem vagyok érintett, de olvasva a tapasztalatokat, igencsak nagy falatot szabadítottak rá a kedves szülőkre… És akkor még lehet örülni, akinek ez a gondja, pont ma hallgattam beszélgetést a dolog másik végéről, mennyi olyan mélyszegénységben élő család van, akinél se infrastruktúra, se kultúra arra, amit otthoni tanulásnak neveznek 
Emlékeztetőül:
Hát az meg a másik!
Hogy mi vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy mivel 2 laptop +1 tablet nem volt elég a 2 home office-hoz, plusz a 2 általános iskolás gyerekhez, végül múlt héten vettünk egy laptopot a nagyobb gyereknek. Így most kicsivel jobb.
De bakker, egy volt osztálytársam a keleti országrészben egy kis faluban jegyző. Azt csinálják, hogy hétfő délelőttönként a gyerekek levélben kapják meg a heti tanulni valót. 
Amúgy ma éppen már ott tartok idegrendszerileg, hogy az egyik gyereknek videót (úszásnemekről) kellett néznie úszás órára házi feladat gyanánt, és amikor elhangzott benne, hogy Egerszegi Krisztina hányszoros bajnok én elsírtam magam… 
Általában 2 órával korábban kelek, mint a gyerekek, így reggel már tudok valamennyit dolgozni. Miután ők felkeltek, reggeliztek, ilyesmi, akkor nekiülök “krétázni”. Először a nagynak nézzük meg, hogy mi az első órája (órarend szerint haladunk), megnézzük, hogy kell-e neki segítség, kell-e valamit nyomtatni, szóval, hogy minden világos legyen neki. Ezután a kicsivel kezdjük az első órát. Vele szinte állandóan ott kell lenni, vagy max. 3-5 perc, amíg esetleg valami másolós feladata van. Mire vele végzek, akkor szól a nagy, hogy “anyaaaa, készen van”, akkor nézzük a következőt, és ez így megy tovább. Minden óra után, amit vissza kell küldeni, azt lefényképezem, átküldöm magamnak g-mailen keresztül, hogy le tudjam menteni a laptopra, mert valamiért a telefonomon csak a szülői kréta működik, a gyereké nem, de a házit a gyerek krétáján keresztül kell visszaküldeni. Aztán ez így megy tovább kb. 17 óráig, rosszabb napokon hatig. a helyzeten nem javít, hogy a kréta kb. fél óránként kidob. Ha napközben számlát kell írnom, vagy más azonnali dolgom van, akkor addig várnak/szünet. amíg ebédelnek, addig bankot nézek, átküldöm a napi anyagot a kollégáimnak. Aztán este még dolgozom. Egyébként férjem is segít, ha a nagynak magyarázni kell, azt ő szokta (és minden nap van mit). Most ettől a héttől rendelünk ebédet a city foodtól, mert egyszerűen nincs időm főzni, ráadásul így a boltba járás is csökkenthető.
Hát ennyi…
Banyek!
Akartam is kérdezni hogy mit esztek a teljes napi meló mellett, de válaszoltál.
Rémálom!
Van valami, ami tartja a lelket benned?
Most éppen az, hogy hétvégén az HBO-n HP maraton lesz. 
Amúgy meg: egyszer ez is elmúlik…
Ha minden szerettem túléli, és a munkánk is megmarad, akkor utólag biztosan nem érzem majd nehéznek…
És legalább nem kell háromnegyed 6-kor kelni.
Friss, gyermektelen feleségként minden tiszteletem Neked is és azoknak a szülöknek, akik hasolóképp tanárok/dolgozók/szakácsok/takarítók egyben!
Nektek is jár a terasz-taps akárcsak az eü dolgozóknak! 