Eddig sosem jutott eszembe a márka “keletkezésén” gondolkozni… Milyen érdekesen (és milyen rég - nem is tudtam!) indult és milyen messze jutott a márka mára.
Tetszik ez a cikk, érdekes.
Mondjuk szerintem nem a krémek hiánya miatt nézett ki itthon egy negyvenes nő ötvennek, hanem sokkal inkább a társadalmi berendezkedés miatt. Egy negyvenes nő már szinte öregnek számított, ezért legtöbben úgy is viselkedtek. Dauerolt, rövidre vágott haj, fejkendő, “asszonyosan illendő” ruházat, meg még ki tudja, hogy mi…
Én vidéki kisvárosból származom, már a pesti rokon is nagyon modernnek tűnt.
" anyahaj " vidéken 50+ még mindig jellemző.
A Helia D termékeket szeretem,az arckrémeim + hajápoló olajam régóta az.
Megdöbbentő…Tudtam, hogy merőben más életük volt a 80-as évek elejéig, de képen is látni, nagyon szomorú, hogy mivé változott…
Ez igaz. Van egy fotó apai nagyanyámról 42 évesen, fejkendő, sötét szövetruha, 60-nak néz ki. Még ma is sokan valami vízválasztónak érzik a negyvenet, és gondolják úgy, hogy utána nem illendő a hosszú haj, bizonyos színek, és természetes ha minden reggel fáj a derekad…
Komolyan, néha még nekem is megfordul 46 évesen a fejemben, hogy már régen rövidnek kellene lennie a hajamnak, és vajon illendő-e, hogy ilyen hosszú?
Olyankor emlékeztetnem kell magam arra, hogy milyen évet írunk, meg hogy egyébként is sz.rul állna a rövid haj.
Barátnőmmel egykorú vagy és neki is hosszú haja van, jól néz ki vele.
A napokban láttam a 63 éves Sütő Enikőt a neten és neki is nagyon jól áll a hosszú fazon.
Ezek ilyen régi berögződések. Anyukám, amikor férjhez ment, nem sokkal később levágatta a derékig érő hosszú haját.
Mondjuk az idősebb nővérem 14 évvel idősebb, és neki most az enyémtől is hosszabb.
Az én anyum is levágatta és dauerolni kezdte miután én megszülettem. Nekem 20 éves korom körül volt rövid hajam, de utáltam, hülyén állt, minden reggel küzdöttem vele, szóval én ezt az opciót köszönöm, nem választom többet.
Mikor gyereket vártam, akkor én is levágattam a hátközépig érő hajamat, mert nem bírtam vele. Másfél óra processz volt mosni, szárítani. Praktikusabb volt vállig érőként. Sokáig ilyen volt.
Pár éve nyaranta viszont rövidre vágatom, mert megbolondulok tőle a melegben, főleg a nyakamnál zavar. Összefogva is. Felszabadító érzés a rövid haj. Jelentősen lerövidül a kezelési ideje és kényelmes. Egy jó frizura pedig felér egy ráncfelvarrással jobban érvényesül egy szép fülbevaló is.
A baráti körömben azt látom, hogy most sokan vágatják le a hajukat szülés után. De nem a hagyományok, hanem inkább a hormonális hatások és praktikus szempontok miatt. Nekem szerencsém volt, mert igazából nem volt feltűnő a hullás, és eleve félhosszú volt a hajam (éppen annyira, hogy össze lehessen fogni), szóval nem csináltam vele semmit. De volt akinek tényleg látványos volt a dolog, ott sokat tudott javítani egy új frizura.
Én tavaszig bírtam a derékig érő hajat. De àllandòan össze gumizva, feltűzve vagy modern kontyba tekerve hordtam. Kiengdve csak zavart. Nagyon kényelmes és a melegben nem melegít a rengeteg haj. Igaz 20 helyett 30 cm- rel lett rövidebb de màr megint nőtt vagy 10 centit. Lehet augusztus végén megint vàgatok belőle.
Izgalmas helyek pedig
Ez a fiatalosság kérdés egyébként - szerencsére - a fiatalokra is igaz! Ha ma megnézünk például egy VV-t az első évadokhoz képest! 15 éve még úgy néztek ki a huszonpár évesek, mármint mai mércével, mint a konszolidált harmincasok. Ma meg egy 30 évesnek sem ciki mindenféle csillámpónis-unikornis-nyuszifülű szarságot magára aggatnia, tisztára úgy öltözködnek a fiatal felnőttek, mint egy óvodás…
De sajnos az szerintem is a mai napig különbség, hogy 50-en túl zongorázni lehet a különbséget a nyugatiak és a keleti blokk népe között
Elképesztő, lenyűgöző a tudomány:
Ez pedig felfoghatatlan:
Mi az, hogy majdnem ellát az ősrobbanásig 13.8 milliárd évvel ezelőttre? (költői kérdés)
De jó, örülök