@ mindenki: Én nem látom ilyen sötéten ezt a pletyka kérdést, szerintem ez itthon része a “kultúránknak”, hogy a szimpátia kifejezése, hogy 5 perc alatt boldog-boldogtalannak elmondja mindenki a legbensőbb magánügyeit. Tudom, ha éppen érzékeny témára tapint a kérdés, kellemetlen lehet, de szerintem a kérdező tényleg csak a szimpátiáját akarja kifejezni feléd a közvetlenségével/érdeklődésével. Én sokszor nem az igazat válaszolom
úgyis egyik fülükön be, a másikon ki… azt meg kifejezetten élvezem, ha megfordíthatom a szitut és én kérdezek elsőnek, aztán dől a sok sztori… szívesebben hallgatom mások hülyeségeit és az ilyen típusú emberek úgyis készségesen beszélnek magukról általában 
Nagy bennem a közgazdasági érdeklődés, én szoktam őket kifaggatni a keresetükről, mert komolyan érdekel, hogy hogyan él valójában a magyar, szívesen meghallgatom őket, tanulok az életről 
Egyedül a munkahelyi főnökkel szemben nem lennék már ilyen megértő - kész szerencse, hogy már nem állok alkalmazásban, az elmúlt években úgy felvérteztem magam, hogy mindenkit elküldenék 5 perc alatt a p*csába és nem lenne sokáig munkahelyem… Az engem is rohadtul felháborít, mikor a munkaadó felhatalmazva érzi magát, hogy a nők méhében vájkáljon… az meg a másik fele, mikor kijátszák a kollégák a “nekem gyerekem van” kártyát és erre hivatkozva nincs túlóra/ügyelet/stb.
Sokszor eszembe jutnak régi szituk alkalmazott koromból - például mikor egyszer engem küldött fénymásolni a főnököm, nem pedig a velem pontosan egykorú és tapasztalatú férfi kollégámat - szívesen visszajátszanám őket a mai eszemmel és frappánsan elküldenék egy pár embert a búsba 
Én szeretek beszélgetni, nekem kényelmetlen, feszengős érzés, ha csak kukán ülök ott. Mert nekem is ez egyben feltöltődés is, amihez a csevej hozzátartozik számomra. Nyilván az nem mindegy, hogy milyen az, akivel beszélgetek, ezért ha utálatosnak találom vagy tapintatlan, stb. akkor nem megyek hozzá többet, hiába jól dolgozik. Mondjuk a fodrász az egyetlen, ahova ha nem is rendszeresen, de időnként elmegyek, és kettő fodrászt találtam eddig életemben, akinek a munkája is megfelelt, és mint ember is okés volt, szívesen mentem hozzá. Az egyikük egyben anyu fodrásza is egy kisebb településen, ezért ismerjük nagyjából egymás családját is, szóval simán beszélhetünk teljesen személyes dolgokról is.
Én sem különösebben szerettem soha csevegni a fodrászommal. Egy időben volt “bejáratott” fodrászom, még gyerekkoromból, apámmal együtt mentünk mindig, ők ketten jól elcseverésztek, nekem meg csak az aktuális frizurával kapcsolatban kellett véleményt nyilvánítanom. Talán egyszer volt hogy egyedül mentem, de akkor már ismertek, a fodrász inkább a hajmosó kiscsajjal beszélgetett, csak néha-néha kellett bekapcsolódnom.
Azóta hogy költözés miatt hozzá már nem tudok járni, sztem nem vágta kétszer ugyanaz a hajamat. Jó, mondjuk volt egy nagyon rossz élményem is ami után inkább magamnak vágtam úgy 5 évig… de tavaly megpróbáltam megint (mert magamnak nem tudok semmi extrább, izgibb frizut vágni, de kellett egy kis változtatás), és nem bántam meg. Egy kolléganőm ajánlotta a szakembert, direkt “silent haircut”-ra kértem időpontot nála. Nagyon kedves volt a csaj, mással láttam hogy csacsog bármiről a végtelenségig de velem nem erőltette, csak hajas dolgokról beszélgettünk időnként, meg kicsit a városról, semmi személyes téma. Vissza is fogok térni hozzá ha új frizurát szeretnék, nem csak mert jó szakember, hanem mert jó volt az élmény, és türelmes és őszinte volt velem még akkor is amikor a végén még feltartottam pár hajápolással kapcsolatos kérdéssel.
Az elmúlt pár hét :




Én másodállásban (vagy inkább hobbiként ha az anyagi vonzatát nézem) pedikűr-manikűrözök. Én úgy tapasztalom a vendég igényli a beszélgetést, és szeretnek magukról beszélni. Nekem alap, hogy a vendég a “főszereplő”, én kérdezek, természetesen politika, intimitás, anyagiak tabu. Ha visszakérdez, természetesen szívesen válaszolok is az előbbieket figyelembe véve, de az én vendégeim még sosem léptek át semmilyen határt. Szerintem a szolgáltatás jellegétől is függ hogy a csend a jobb (mondjuk masszázs, kozmetika) amikor a vendég is inkább kikapcsol, relaxál, vagy a beszélgetés. Kevés de nagyon kedves vendégem van, akikkel szerintem kölcsönösen várjuk a találkozást, nekem nagyon jólesett mikor az egyikük azt mondta hogy ő ide feltöltődni is jár.
Barátnőm szerint moha unikornis
EDM Phoenix flight


Gyönyörű!
Látom, nemcsak nekem szokott elszállni a Tejútra a mutatóujjam körme…
Köszönöm 
Hű, én direkt reszelem le, csak a többi nem szokott ilyen hosszú lenni
(Van ez a szemkinyomás fóbiám, meg ha ujjal viszek fel egy szemhéjfestéket, félek, hogy Mariane árkot vájok belé
)
Lehet, hogy nem nyugtat meg, de nekem eddig nem sikerült kiszúrni a szemem körömmel (szempillaspirállal már igen).
Szép formája van a körmeidnek.
Köszi szépen 
Igen, tudom, hogy abszolút irreális, nem is értem miért most jött ez ki, amikor gót tiniként meg irtó hosszú (!)hegyes körmeim voltak… 
Ezüst holo a hétre. Superchic Lacquer’s Cotton Headed Ninny Muggins


Ez gyönyörű!
Köszönöm


Tűzoltópiros 
Az érdem a körmösé 

Egyik nagyon jó barátnőmnek leszek a tanúja pénteken, sárga lázban ég, így sárga manit csináltam a sárga ruhámhoz 

Ha mar lefotoztam az uj szerzemenyt, legyen egy kep az aktualis kormokrol is.

Hú, nagyon szuper! Még egy képet légyszi! Sőt, egy step by step leírást is, ha lehetne, szívesen elkészíteném!
Egyetértek, csodás lett!
Koszonom mindkettotoknek! 
Megprobalom reszletesen es erthetoen leirni, hogyan keszult.
Hozzavalok: alapnak (gel)lakk, fekete es feher koromlakk/akvarell/akril/kb. barmi fekete es feher szinben, vekony ecset (lehet nelkule is, de sokat segit ha van).
- Az alap ezuttal egy nude gellakk nalam, de ez lehet sima lakk is. Teljesen mindegy.
Marvanyos kormoknel akar elnagyolt is lehet az alap, itt kimondottan elony, rasegit a marvanyos hatasra. - Opcionalis lepes: a mar befejezett alapot lefedem atlatszo koromlakkal is. Erre jol tapad az aranyfolia. Random helyekre ratapogatok belole az osszes kormomre.
Arany foliaja nem biztos, hogy mindenkinek van otthon, ezert irtam opcionalis lepesnek. Meg amugysem kotelezo.
- Elokerulhetnek a fekete es feher lakkok.
Vekonyka ecsettel/fogpiszkaloval/a lakk sajat ecsetevel (ami epp akad otthon) vekony csikot huzunk minnel rendezetlenebb es egyenetlenebb modon, hogy a vegeredmeny ne legyen tul mu.
A vekonyka vonalak megrajzolgatasa utan gyorsan beletapogatunk itt-ott a csikokba, hogy azok picit elmazolodjanak. Ezt ugyancsak a termeszetesebb hatas miatt csinalom.
(Alternativ megoldas, ha nincs fekete es feher lakk: nalam most egy gyerekkori akvarell es egy ugyanilyen veteran ecset volt a segitseg. Nem volt mas, ugyhogy ezeket vetettem be.
Pici vizzel operalva elobb a feher csikokat es foltokat festettem fel, aztan a feketeket. A sorrend a mennyiseg miatt ez, a feherbol tobb kell, a feketebol mar csak nehany vekonyka csik a legvegen.) - Amikor ugy nez ki, mar tetszik az eredmeny, lefedem egy atlatszo fedolakkal. Ha meg marvanyosabb hatast akarok, akkor egy tejszeru fedolakkal fedem le. Attol kevesbe harsanyak a vonalak, kicsit letompul minden.
Ez se sokkal jobb kep, de talan kicsit jobban latszanak rajta a dolgok:

A marvanymintahoz pedig ezeket hasznaltam:
