Ismerős érzés :D, mindig valamire rá vagyok kattanva, és arra sokkal több pénzt áldozok, jobban érdekel az adott dolog, jobban utánaolvasok, szerencsére mostanában ez a kozmetikumok, és a főzés és az a jó hogy talán megmarad a szenvedély, jó fejlődni belőlük.
Akkor jó helyen vagy, itt szinte mindenkinek van és volt mániája. Szerintem összefügg a gyűjtőtermészettel.
@Szandika nak van igaza. Haszna is van a dolognak jócskán, hiszen azzal, hogy beleássuk magunkat egy-egy témába, tájékozottabbakká is válunk.
Persze lehet, hogy most csak magamat nyugtatom.
Az biztos hogy jó dolgok ezek hisz ha “haszontalan” is az adott dolog, mint pl. a körömlakk gyűjteményem és hogy ismerem az összes finist meg indie márkát is, mégis mind-mind hozzátesznek a személyiségünkhöz és azzá alakítanak, akik vagyunk - egyedivé minden embert. Minél több dolog iránt érdeklődsz, annál sokrétűbb ember vagy. Ez jó dolog nagyon!
Csak akkor baj ha függőség alakul ki, de kordában kell tartani vagy időnként revizionálni magunkat és nem lesz kára pl. a családi kasszánaj vagy békének sem Nálam volt idő amikor rezgett a léc.
Nagyon értelek. Én is ilyen vagyok sajnos.
Kicsit talán bennem van az az öröm is, hogy végre megtehetem! Megengedhetek magamnak olyan luxust is, amit régebben nem. Mert van még ugyan néhány évig lakástörlesztésünk, de a gyerekünket felneveltük, a saját lábára állt. Vannak vágyaink persze, de tulajdonképp megvan mindenünk, ami kell.
Múltkor a férjem - amikor már a második Nabla palettát rendeltem és elkezdtem bizonytalankodni, hogy kell-e ez nekem - azt mondta: “Rendeld csak meg! Úgyis olyan sokáig voltunk szegények!”
(Most is könnybe lábad a szemem, ahogy ezt leírom.)
Igen, voltak nagyon nehéz időszakaink is, de azt hiszem, kifelé ez valahogy sose látszott rajtunk. Jól titkoltuk. És ez nem azt jelenti, hogy most gazdagok vagyunk. Nem. Csupán most több mindent megengedhetünk magunknak, amit korábban nem. Nem is csak a pénz, hanem a lehetőségek szempontjából is. Régebben semmi se volt. Nem volt választék, nem volt lehetőség. Muszáj volt a sz@rt megvenni, mert csak az volt. Most meg a bőség zavara uralkodik, és azért nyúlunk mellé.
A tavalyi, 4 napos bledi nyaralásunk utolsó napja. Épp búcsút veszek a tótól. Tudtam, hogy szép lesz majd, de hogy ennyire, azt nem gondoltam! Ugyanazt éreztem, amit Balatonfüreden. A megnyugvást. Idén szeptemberben visszamegyünk.
Ja! Szlovéniában nincs valahol Sephora?
Igen, nálunk is voltak nélkülözős évek, ismerős. Csak nekem figyelni kell mert ismerem magam ha hagyom akkor könnyen elszalad a ló velem Nem akarok abba a hibába esni hogy mindent megveszek csak mert megtehetem. Mértéktartást kellett tanulnom, mert amúgyis mohó természet vagyok pl. evésben is, főleg csokoládé
Nagyon hangulatos képek!
Szerintem, ha ennyire tudatában vagy ennek, akkor semmi baj nem lehet!
Teljes mértékben urai vagyunk önmagunknak, csak időnként elveszítjük az egyensúlyunkat, de nem esünk el.
Nagyon csinos vagy a képen!!
Ennyi kell
Ez a szitu tökre ismerős. 4 éve kezdtem el dolgozni, azelőtt egyetemre jártam, anyukámnál laktam és eléggé le voltam égve. Sajnos a gyerekkorom is viszonylagos nélkülözéssel telt. Nyilván anyukám mindent megtett, hogy ne érezzem, hogy nem vagyunk valami gazdagok, mert neki mi voltunk az elsők a húgommal, de azért feltűnt, hogy nem vehetünk meg mindent, amit anno az osztálytársaim simán megkaptak. Szóval most, hogy dolgozom, a párom is dolgozik, gyerekünk nincs, lakáshitel törlesztőnk nagggyon kevés, így úgy éreztem néha-néha (mostanában sajnos egyre gyakrabban), hogy megengedhetek magamnak egy-két rúzst, egy-két palettát, alapozót, stb. Mindig azzal nyugtatom magam, hogy elfáradok a munkában rendesen, legyen már valami látszata akkor, hogy van értelme, ne csak számok legyenek a bankszámlán. Szerencsére a hóbortom nem fenyegeti a családi kasszát (még ), de nem nagyon szeretem azt akivé váltam. Néha kezdek megijedni magamtól, hogy na csak eddig kellett, amíg meg nem szereztem, most már csak egy dolog lesz a többi sminkcucc között a fiókban. Szóval úgy érzem, hogy vissza kell fogni magam, csak elég nehéz Persze lehet, hogy másnak ennyi költekezés, amit én csinálok, még semmi, de a korábbi spórolós énemhez képest ijesztő lettem magam számára
Kéne csinálni valami anonim vásárlásfüggők klubját…
Nem gondolnám, hogy ez még bőven ne férne bele az egészséges kategóriába!
Az a baj, hogy ömlik ránk mindenhonnan a kísértés. “Vedd meg!” “Vidd haza!” “A tiéd lehet!” “Megérdemled!” Ebben a piacalapú gazdaságban nem könnyű NEM-et mondani. Törekednünk kell az egyensúlyra, de azért az apró örömök okozta boldogságokra is szükség van.
Na most úgy hajmosás közben még azt is sikerült átgondolnom, hogy több évre előremutató mécses/illatgyertya és szalvétakészletet is sikerült felhalmoznom.
A gyertyákkal én is így vagyok
Mi 2 hét múlva megyünk ide a hétvégre. A tó bejárásán kívül mit érdemes még igazán megnézni a közelben (inkább kirándulgatós, mint kulturális vonalon maradva)? A Vintgar szurdokot néztem még, de félek, hogy a nagy tömeg miatt nem lenne élvezhető…
Vintgar szurdokot érdemes megnézni, bár tényleg nagy a tömeg, de a látvány megéri. A Bohinji-tó is nagyon szép, egy picit messzebb van, de kocsival érdemes elmenni… Maga a Bledi-tó félnapos program max.
@typical kedves, a Vintgar szurdokot mi is kihagytuk. Bohinjba érdemes átmenni, az a tó is gyönyörű. Vadregényesebb, mint a bledi. Fél napot töltöttünk ott, aztán rohantunk vissza Bledbe, mert azzal nem tudtunk betelni. Plentával áthajóztunk a bledi szigetre, ott a templomban a harangot háromszor kell megkongatni és teljesül a kívánságod. Javaslom, hogy próbáld ki! Felgyalogoltunk a bledi várhoz is, megkóstoltuk a híres bledi krémest, körbesétáltuk a tavat, illetve felfedeztük a várost. Nekünk 3 nap is kevés volt. Remélem, Neked is nagy élmény lesz!
Még 2 db kép a bohinji kirándulásról:
Bled, ahogyan én láttam:
De gyönyörűek ezek a fotók, Kamea!
Meg szoktad osztani valahol a fotóidat, pl. flickr vagy smugmug vagy hasonló ? Szívesen nézegetném, én is fotózom:)