Igen, ezt is osztom A mérték a kulcs.
Én sajnos sokmindent nem tudok megenni már lejárat után 1 nappal sem, biztos pszichés is, de extrém gyenge a gyomrom. Ami másnak egy átlag vacsora, azután nekem Salvus víz vagy Espumisan muszáj. Előbbi csodaszer! A zsíros magyaros ételek is kedvenceim, de ha vacsira eszem őket, egész éjjel nem tudok aludni, émelygés, feszít a pocim. Húgom meg befal egy csülköt és kutya baja
Holnap a Rick Astley koncertre már tervezgetem a sminkemet. Ami persze az időjárástól is függ, ennek függvényében attól is, hogy mit veszek fel.
De az Annabelle Minerals alapozó már tutbiztos!
Ha van kedved tegyél fel képet
Kedvem az lenne. Időm nem szokott lenni.
Megértem Sokszor programok előtt nekünk is rohanás a nap
Tudom, hogy ennél lehet nagyobb gyűjteményt is felhalmozni, de nem szeretnék, mert nem lenne értelme. Szabtam egy határt, hogy pl 5 palettám lehet egyszerre. Így amikor megvettem a Juvia’s Place palettát, rögtön párat tovább ajándékoztam. Van az a mennyiség, amit ki lehet használni, és van, ami már felhalmozás.
Én is csak pár hónapja kezdtem komolyabban sminkelni, márciusban érkezett az első palettám (Colorpop). Még nagyon az elején vagyok, és rengeteg kipróbálandó smink van előttem, de csak szépen sorjában szeretném. Amit nem használok ki, azt én is tovább adom.
Korábban írtam már róla, hogy édesanyám gyűjtögető, és ez engem mennyire elborzasztott. Zavar, sőt irritál minden, ami nem hasznos. Erről nagyon sokat tudnék írni, kezdve onnan, hogy sikerült a régen arrébb pakolgatott ruháimat továbbadni, egészen odáig, hogy most édesanyám költözésre kényszerülve hogyan döbbent rá, hogy a sok felhalmozott cuccot feleslegesen halmozta, nem tarthatja meg, nincs hova tenni, mert túl sok. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat befolyásol az, hogy ezt láttam otthon.
És ami viszont nem engedi a lelkiismeretem, az a Földünk. Én nagyon igyekszem minimalizálni az általam termelt szemetet, és annak az első lépése az, hogy csak annyi mindent vásárolok, amit el is fogyasztok. Nem élek hulladékmentesen, mert pl. a tudatos bőrápolásból sosem engednék a hulladékmentesség javára, és ha mindenki tudatosan nem használna zacskót és eldobható egyszer használatos műanyagokat, akkor erre nem is lenne szükség. Viszont, vannak itt is szabályaim, lehet már kicsit rigolyás is vagyok De ezeket mondjuk a Férjuramra sem kényszerítem rá, pl én nem veszek nejlon zacskóba még pékárut sem, de őt nem kérem számon, hogy a SPAR-ban miért nem vászontáskába pakolja a zsemlét.
Mindezek fényében már nagynak érzem a gyűjteményem. Ennyi az én szorongásom a témában, de azért annyira nem mardos a lelkiismeret.
Az nagyon nagy dolog, hogy a Soul Blomminban már kilátszik a fém! Legyél is nagyon büszke rá!
Jó, de azt tudod, hogy akkor nem szabad repülőgépre se ülnöd? Mert ha egy évben egyszer repülőgépre ülsz, azzal az egész éves tudatos hulladékmentes életed során elért eredményeidet tönkre vágod. Ezt nem én mondom. Nálam sokkal okosabbaktól hallottam.
Szerintem ez a kulcs Nekem az alapelvem bármilyen tárgynál, hogy hasznos legyen, örömet okozzon, vagy valamilyen fontos emlék fűződjön hozzá. Ez utóbbi esetében nem baj ha nincs használatban, pl. van egy pakk pólónk, amiket emlékek miatt tettünk félre.
Igen, és még sokminden van. De pl ha támogatsz egy biomassza üzemet, amivel “fedezed” a repülőutad alatt kibocsátott szén-dioxidot. Stb.
Ettől függetlenül amit lehet, én megteszek. Baromi kevés így is. Ha zero waste élnék az is kevés lenne.
De ha mindenki csak egy kicsit tenne…
Sajnos a világ lakosságának Mo. 1,6 ezreléke, és a világ gazdaságágának is 1,6 ezrelékét alkotja a magyar gazdaság. Ha Mo. holnap eltűnne a Föld színéről, nem venné észre a kutya se. És a Föld ugyanúgy forogna tovább…
Na mindegy is, ennek semmi köze a sminmániánkhoz.
Mindenki alatt nem a magyarokat értettem, bár ettől függetlenül igazad van, semmit nem számítana, ha eltűnnénk. Munkatársaim úgy szeretnék megoldani a világ problémáit, hogy elsüllyesztenek pár földrészt… Nos, sajátos látásmód.
De ennek tényleg nem sok köze van a mániánkhoz.
Magunknak feleljünk meg a környezetvédelem terén, a többi nem számít!
És minden más téren is!
A világért nem tudok egy normális, élethű képet csinálni, de a héten én is megcsináltam a kihívást, bár kicsit csaltam. 3 hét munka után volt végre alkalmam találkozni barátommal, így a kedvenc színösszeállítását használtam: ColourPop Sandbart alul és mélyítővonalban, a Makeup Ur Mind kis hatos palettából a sárga fényest mozgó szemhéjon és a Let Me Explain-t belső szemzugban-szemöldökcsontomon highlightként.
Tetszik ez a leltár ötlet, pont a múlt héten adogattam össze, hogy a 2 legnépesebb kategóriámban (szemhéjfestékek és szájravalók) mennyi dolgom van és sacc mennyi az összértékük…nos kicsit elszégyelltem magam nem tagadom. Próbálom tartani a low-buyom, inkább elfogyasztgatni, mint újakat venni, de egy-egy dologra én is mindig elcsábulok, ami a “kereten kívüli” úgymond. Egy viszont biztos a számok láttán egy jó időre elment a kedvem új paletták vásárlásától…
De jó, hogy itt vagy te is, köszi a képet:). Nekem nagyon bejön ez a színösszeállítás, megihlettél, szerintem ilyet még nem is csináltam, tuti kipróbálom:). A sminkes selfiek meg, hát úristen, de jó lenne ha egyszerűbben menne:D. Ráadásul nekem nem is látszik semmi a sminkemből, ha csak nézek előre. Szóval marad az alvós póz, vagy a több kép.
A leltár nagyon motiváló tud lenni igen. Olyan nehéz megtalálni nekem az egyensúlyt a szükséges, és a vágyott sminkcuccok között.
Majd mesélj, hogy állsz a fogyasztással;).
Nekem is nagyon jólesik ám a biztatás, köszönöm, kedves tőled:). Már csak 5 hónap van az év végéig durva, miylen gyorsan telik az idő. Szeretném, ha nem térnék vissza a túlfogyasztáshoz, és a pótcselekvésű sminkvásárláshoz. A maradék időben erre próbálom megtalálni a megoldást, de ez a stratégia irány jónak tűnik. Meglátjuk, remélem összejön majd:). De úgyis mesélek majd róla itt nektek.
Tényleg @Natulcien a ruhavásárlással hogy állsz idén? Csak azért kérdezem, mert ha ott a kihívás hatására visszaszorult a régihez képest a vásárlás, akkor biztosan fog smink terén is.
Teljes mértékben visszaszorult. Csak azt veszek, ami kell, nem nézelődök, nem vásárolok feleslegesen. Ha kicsit vigasz vásárolok is, rögtön észreveszem, hogy ez az. Akkor próbálok inkább könyvet venni vagy virágot valami más jellegű dologgal meglepni magam. A gardróbomban is van koncepció, és tudom mi az ami hiányzik (jelenleg semmi), amihez tartom magam. Mondjuk az még hibám, hogyha pl. kell pizsi, akkor nem állok meg egynél, minimum kettő darab kell. Arra is figyelnem kell, hogy ne kapjon el a fonal, mint régen pl. ha van egy új színű cipőm, akkor kell hozzá táska is. Meg lehet oldani más árnyalatú táskával is az outfitet jól. Ez speciel aktuális példa, nagyon örülök, hogy nem vettem felesleges púder rózsaszín táskát a nude cipőmhöz. Viszont ha valamire szükség van akkor megveszem. Rájöttem, hogy nincs kényelmes nyári cipőm. Azaz vannak csak nem gyerek kompatibilisek. Magassarkúban, teli talpúban, platformos cipőben nem lehet tartani egy 2 évessel a lépést, vagy cipelni 13 kg-ot. Szóval vettem kényelmes mami szandit, akkor már 4-et, hogy le legyen a nyár és minden alkalom. Egy fehéret, egy mályvát, olcsó volt és játszós de csinos, amit nem sajnálok, egy ezüstöt és egy nudeot, amik alkalomra is megállják a helyüket. No itt is finomíthattam volna, ez az mit hibának tartok, hogy miért kell 4? De amiben a játszótéren homokozok abban pl.nem mennék esküvőre. A slusszpoén viszont,hogy nem kell idén esküvőre mennem. Viszont nekem a 35ös lábamra olyan nehéz cipőt venni, hogy örülök, ha van és már nem nő a lábam, így ezek szerintem jó befektetések. De azért egy kicsit indokolatlan, még ha meg is találom a kiskaput hozzá. Összefoglalva jó irányba alakult a ruhavásárlási szokásaim sora, de van még mit finomítani. Évezni kell ott is a meglévő dolgokat, és lazábban kezelni az öltözködést.
Tudom, hogy nem lenne szabad, hogy kísértésbe hozzalak , de olvasva, hogy végre valaki más is, a fiam barátnője/menyasszonyán (hogy szokás most hívni az ilyen komoly és hosszú ideje tartó kapcsolatot?) kívül is, 35-ös cipellőt hord, teljesen lázba hozott.
Az történt, hogy próba nélkül megleptem őt egy nagyon márkás cipővel, de sajnos annyira pici a lába (34,5-35), hogy nagy lett rá, és oly’sok idő telt el, hogy màr nem tudtam kicserélni.
Azóta ez a cipellő a dobozában várja az új tulajdonosát. Fel kéne raknom az e-bay-re, de még sosem adtam el semmit, így nincs benne gyakorlatom.
Ha akár téged @Natulcien , vagy bárkit netán érdekelné (szept.ben hazamegyek, el tudnám vinni), szìvesen rakok fel fotókat.
Bocs az off-témáért!
Ez alapján fog ez menni a kozmetikumokkal is!
Cipő kérdést abszolút megértem, nekem ugyan 38-39 méretű a lábam, viszont nagyon széles a lábfejem. Ráadásul sarkantyúm is van, úgyhogy nagyon nem mindegy számomra a cipő. Ha találok csinos és egyben kényelmes szandált, azt azonnal megveszem, mert volt olyan időszakom, hogy nyáron azért nem hordtam szoknyát, mert nem lett volna hozzá csak sportos szandálom. Szerencsére tavaly és tavalyelőtt a Deichmannban és a CCC-ben sikerült néhány jó darabot kifogni.
Aztán meg úgy 4 éve rátaláltam az Ecco márkára, és számomra hihetetlenül kényelmesek a lábbelijeik. Egy vagyonba kerül, de strapabíró is. Abból is jó néhányat vettem az elmúlt időszakban.
Viszont éppen most jöttem rá, hogy idén még egyáltalán semmilyen lábbelit nem vásároltam magamnak. Cipőboltban sem voltam, mert most úgy érzem, minden alkalomra van megfelelő.
Ruha mostanában engem sem nagyon fogott meg, nyárra például egy halásznadrág és egy ruha volt az össz. beszerzésem, és még ezekkel is megvártam a leárazást.
A táska mániámat viszont még nem kezdtem kezelni, bár azt egyelőre nem is akarom.