Visszér ellen - történetek, tippek, tanácsok

#1

Sziasztok!

Gyorsan átpörgettem a fórumot, és nem találtam ilyen témájú topikot, ha elkerülte a figyelmem, kérem illesze be nekem valaki és nem is zavarok tovább! Viszont ha tényleg nincs, akkor szeretnék egyet indítani, leginkább segítségkérés céljából.

Körülbelül 16 éves koromban jelentek meg az első visszerek a lábaimon, amit sem a szüleim, sem a háziorvosom nem vett komolyan, mondván, még fiatal vagyok, az pedig csak pár erecske, alig látszik valami. A helyzet nyílván egyre rosszabb lett, de akkor pedig azt a választ kaptam, hogy “Ezt örökölted, nekem is vannak, látod?”. Igen láttam persze, csakhát más mikor az embernek két gyerek után, közel az ötvenhez vannak erecskék a lábán, és más az amikor 16-18 évesen jönnek elő. Na hát innen kezdődik a kálváriám, a lány aki imádott ruhákat, szoknyákat hordani és úszni, kénytelen elfogadni, hogy mostantól ezek a dolgok kiszorulnak az életéből. Lassan 10 éve tart és még mindig sírok miatta hetente legalább 3-4x. Azóta járok nyáron is hosszúnadrágba, azóta nem voltam nyaralni, vagy ha mégis elrángatott a család, beöltözve ültem a strandon. Évek óta rettegek, mikor melegedni kezd az idő, hogy na most mit kéne felvenni. Az önbizalmam emaitt teljesen elpárolgott, selejtesnek érzem magam, a szocális életemre is kihat, valamint a párkapcsolataimra is. Sosem éreztem magam emaitt szexinek vagy csinosnak, olyannak, aki bárkinek is kelhet. Mikor nyár közeledtével minden barátnőd az új fürdőruhájával kérkedik, vagy megmutatja milyen gyönyörű fehérnemű szettet vett Valentin-napra, te meg csak nézel, hogy ‘Aha igen nagyon szép.’ és álmodozol róla, hogy bárcsak te is vehetnél ilyesmiket. Mikor azt hallgatod, hogy ’ Tiszta narancsbőr a fenekem.’ vagy ‘Ne elég barnák a lábaim.’ és azt érzed, hogy bármit megtennél egy narancsbőröm fenékért és fehér lábakért, ha cserébe megszabadulnál a visszerektől. Igazából nem szeretném ezt túlhúzni, mert így is gusztustalanul hosszúra sikerült, és még sokáig tudnám folytatni milyen gondolatok nyomasztanak évek óta, szóval itt be is fejezem.

Viszont szeretném, ha esetleg valaki ezt olvassa és hasonló cipőben jár, vagy ismer valakit, akkor kérem írjon erre a témára. Ugyanis nagyon nehéz, hogy az ismeretségi körömből az ég világon senkivel sem tudom ezt a problémát megosztani, senkivel nem tudok róla beszélni, pedig nagyon sokszor jó lenne tudni, hogy nem vagyok egyedül és jó lenne valakivel lelkizni, aki érti miről beszélek, aki akár még tanácsokkal is el tudna látni.

Szóval ha bárki hozzá tud ehhez szólni, akár privátban (talán az lenne a legjobb), vagy esetleg lenne egy-két tippje a témával kapcsolatban, én nagyon hálás lennék. Legjobban annak örülnék, ha valaki tudna ajánlani Budapesten vagy a környékén egy visszér specialistát, akinél már járt vagy ő vagy egy ismerőse, és bátran tudná ajánlani másoknak is. Ugyanis így közel 10 év önostozás után, szeretném magam kevésbé selejtesnek érezni és élni, nyáron ruhát hordani és szandált, lemenni úszni egyet, venni valami csinos holmit, jól érezni magam, ilyesmi. Olyan dolgokat csinálni, amikre hosszú ideje nem volt lehetőségem.

Köszönöm ha elolvastad és hálás vagyok ha megosztod a saját történetedet, tapasztalataidat!

7 Likes
#2

Szia, de bátor vagy, hogy megosztottad a történeted. Képzeld nekem is nagyon visszeres a lábam. A bal térdhajlatom. Én is tervezem megműttetni, mert elég durva a helyzet, de még nem találtam megfelelő szakembert. Mondjuk még nem is ástam magam bele a témába. Viszont mennyire érdekes, hogy hányféleképp élik meg emberek ugyanazokat a dolgokat. Engem sosem zavart. Néha megkérdik, hogy: “Neked meg nem a fáj a visszér?”, mire válaszolok, hogy nem, és a téma abba is marad. Még sosem tapasztaltam, hogy bárki megnézte volna, mondjuk mögém nem látok:D. Lehet ez a szerencsém:D. Nagyon sajnálom, hogy ilyen nehéz élethelyzetbe kerültél. Szerencsére van megoldás, ne aggódj. Lehet egy narancsbőrös lány, most rád irigykedik, hogy bárcsak visszeres lenne, amin egy műtét segít. Azt mondják melegben nem érdemes belevágni, de van időd őszig találni valakit. Drukkolok, hogy minél előbb élvezd a kis ruhákat:).

5 Likes
#3

Visszerekkel ugyan (még) nem küzdök, de hajszálér tágulatokkal és eredendően gyenge érfalakkal igen (emellett jön a hófehér, vékony bőr ami gyakorlatilag átlátszik és amúgy is tökéletlen). Így valamennyire át tudom érezni a helyzeted

A visszereket van lehetőség eltüntetni viszonylag alacsony kockázattal abban az esetben ha a lézeres kezelést választod a hagyományos műtéti kezeléssel szemben. Az ár mindkét lábon körülbelül 400-600 ezer forint körül mozoghat, de a pontos ár a műtét előtti konzultáción derül ki. A kezelőorvosod fogja feltérképezni a terepet és ha nincs ellenjavallat, akkor meg is ejthetik a rutinbeavatkozást aminek során az érfalaid gyakorlatilag összetapadnak a lézer hatására majd a kezelés után felszívódnak, tehát eltűnnek a visszerek. Körülbelül 1 órás beavatkozásról van szó, ami fájdalommentes, elvileg nincs kockázat vagy szövődmény sem, tehát biztonságos. A beavatkozás után már haza is mehetsz. Műtét után kompressziós harisnyát kell viselned 3-4 hétig (de minden esetben jót tesz a kompressziós harisnya, akkor is ha még nem következett be a műtét). Illetve a beavatkozás után 3-4 nappal speciális tornát sem árt végezni.

Sajnos konkrét kórházat nem tudok ajánlani Pesten, mert vidéki vagyok illetve nem vagyok jártas az efféle eljárásokban, de ha beírod a keresőbe a “lézeres visszéreltávolítás Budapest” ki fog adni jó néhány kórházat, ezek közül válaszd ki a legszimpatikusabbat ami helyileg is jól megközelíthető számodra.

Amennyiben a lézeres visszér eltávolítás valami folytán még sem jöhet szóba abban az esetben is ajánlom az előbb említett kompressziós harisnya viselését (ez segít abban, hogy a vénák ne táguljanak tovább) illetve speciális gyógytornát, vagy könnyebb mozgásformát amiben nem erőlteted meg magad túlságosan (pl.: úszás, kerékpározás, séta). Némi segítséget tudnak nyújtani a gyulladáscsökkentő krémek (vadgeszetnye-kivonatot tartalmazó krémek) illetve belsőleg is érdemes szedni étrendkiegészítő formájában. Fontos hogy az étrended tartalmazzon C, E, B6, B12 vitaminokat, rezet illetve flavonoidokat (rutint, rezveratrolt azaz szőlőmag kivonatot, fekete áfonyát (ezek egy részét szintén be lehet vinni étrendkiegészítőkből is ha azt preferálod jobban). Emellett még próbát lehet tenni kollagén porokkal amik a kötőszövetek erősítésért felelősek. Ez a videó útmutató lehet egy kis otthoni gyógytornához kifejezetten visszeres panaszok esetére. Az előbb felsorolt praktikák esztétikai szempontból nem tudnak sokat segíteni, viszont támogatják a szervezet és ezáltal az erek egészségét is.

Most hogy túl vagyunk a száraz rizsán, a lelkizős részhez is hozzátennék valamit. Ha a helyedben lennék elkezdenék megállni egy pillanatra észrevenni mindazt, ami szép rajtam. És nem csak a külsőségeket szemlélném át, hanem minden olyan tulajdonságot ami értékessé tesz. Ezeket ragadnám meg és szépítgetném, fejleszteném tovább és ezekbe fektetnék energiát. Éppúgy felvennék csinos darabokat amelyek kiemelik a szépet rajtam és elfedik azt, amit nem szeretnék, hogy mások lássanak. De nem amolyan takargatós/rejtegetős módon. Hanem elegánsan, könnyedén. Játszanék a színekkel, mintákkal, fazonokkal és nem az lenne az egyetlen gondolat a fejemben, hogy ilyen és olyan szép darabokat nem vehetek fel a visszereim miatt. Persze strandoláshoz olyan eseményekhez nyugodtan fel lehet venni bikinit, miegymást, a vízben amúgy sem látszik nagyon, hogy mi a helyzet. Emellett pedig lehet kapni nagyon csinos strandszoknyákat, amikor éppen nem a vízben tartózkodsz és úgy vagy vele, hogy azért még nem vagy elég bátor “meztelen” lábakhoz.

A másik dolog pedig ami mindig eszembe jut amikor elégedetlenkedek magammal, hogy ha most nem élvezem az életet akkor mikor? Meddig várjak? Tényleg egy esztétikai hiba döntsön afelől hogy mit tehetek meg és mit nem? Azoknak az embereknek a kezébe adom a döntés jogát arról, hogy szabad-e valamit tennem akik egyébként nem is számítanak? Mert még csak nem is ismerem őket? Ha pedig ismerem őket és ők negatív hozzáállást tanúsítanak felém akkor fel teszem a kérdést, hogy miért hagyom nekik mindezt? Kik ők, hogy megszabják, hogy boldog lehetek a hibáimmal vagy sem? A nap végén ők mennyit fognak számítani ebben a kérdésben? Semennyit. Azok a nők, emberek akik valamilyen szépséghibával vagy betegséggel rendelkeznek és erőt vettek magukon, elhatározták, hogy már pedig ők nem hagyják, hogy holmi esztétikai probléma álljon a boldogságuk útjába és bátran kiállnak magukért és sorstársaikért őket övezi a legnagyobb tisztelet és elismerés. Úgyhogy nincs más hátra, mint előre és arra fókuszálni, hogy mennyi minden lehet jó az életben, ahelyett, hogy mennyi mindenről kell lemondani egy ilyen helyzet miatt :slightly_smiling_face: Fel a fejjel, menni fog :smiling_face_with_three_hearts:

19 Likes
#4

Huh ez micsoda jó motivációs beszéd volt :blush: Bár én már rég túl vagyok azon, hogy más mit gondol rólam, régen nekem is önértékelési problémáim voltak a súlyom miatt. Az tuti, hogy ha legközelebb valami negatívat merészelek magamról gondolni, akkor ez eszembe fog jutni :smiley:

6 Likes
#5

Szuper hozzászólás, köszönöm.

#6

Szia!
Az egyik barátnőm kb. 2 hónapja műttette meg Pesten, lézeres módszerrel az egyik lábában a visszeret. Az orvos előre megmondta neki, hogy nem garantálja azt, hogy sikeres lesz a műtét, mert olyan a szövetállomány a lábában. És úgy is lett. Másfele talált utat a visszér.
Illetve ezt a blogot találtam még, amiben leírják, hogy a neheze csak a műtét után kezdődött:


Nekem csak ennyi infóm van a témáról, remélem, hasznát tudod venni a döntésben!

3 Likes
#7

Nagyon szépen köszönöm! :blush: Sajnos nekem mind a kettő lábam érintett, valamint rengeteg kis seprűvénám is van, amik talán még a visszérnél is jobban zavarnak… Tényleg nem szép látvány, amikor közeledik a jó idő, sokszor azon kapom magam, hogy nézem az előttem sétáló idős nénik lábát, és meg kell állapítanom, hogy a lábaik sokkal jobb állapotban vannak mint az enyémek. Talán azért viselem ilyen nehezen, mert mindig olyan szituációkba keveredtem, amik így, sok idő után is rosszul érintenek. Mikor egy barátnőmnek őszintén beszéltem róla és megmutattam neki a problémát, rávett, hogy felvegyek egy térdgatyát. Sétáltunk a belvárosban, végig supportált, hogy jól nézek ki, ne érdekeljen, ha néznek az emberek, szóval öntötte belém a lelket, kicsit jobb kedvem is lett. Aztán mikor megkérdeztem, hogy a helyemben ő még rövidnadrágot is fel merne-e venni és az volt a válasza: ‘Dehogyis, én azt biztos nem élném túl!’ Ő egy nagyon őszinte lány volt, többek között, ezt is szerettem benne, nem akart bántani és utána rögtön el is kezdett szabadkozni, de csak rosszabb lett. Nem rá haragudtam, csak a helyzetemre. Szóval nekem ilyen és ehhez hasonló sztorijaim vannak, ha valahogy valaki észrevette vagy én próbáltam beszélni róla. Nálam senki sem kérdezte, hogy fáj-e, inkább a nem éppen esztétikus látványról volt szó, de mivel valószínűleg csak a nagymamájuk lábán láttak ilyesmit, elhiszem, hogy fura lehetett. Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy ezt megosztottad velem! Hálás vagyok érte, jó érzés, hogy azért nem vagyok egyedül (ne értsd félre, nem kárörvendően értem, csak nem tudom ezt máshogy megfogalmazni), bár valószínűleg jóval rosszabb állapotban vannak a lábaim, de hát még egy fiatallal sem tudtam erről beszélni, most pedig valaki megmutatta, hogy igen, ez előfordul mással is és nem a világ vége! :blush:

2 Likes
#8

Sokat gondoltam rád, mióta olvastam amit írtál. Az juttattad eszembe, hogy mennyire jó, hogy idősebb vagyok (37). A sok veszteség, fájdalom, tapasztalat megtanított arra, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy olyan dolgok miatt aggódjak, amiken nem tudok változtatni. Engem nem a visszér zavart, hanem a sötét szőrtüszők…vagy az, ha herpeszem volt. Olyan szívesen visszamennék a fiatal magamhoz megölelgetni és segíteni neki,de nem lehet. Nagyon nehéz lehet neked ezzel a visszérgonddal együtt élni, és tudom nem vigasztal, hogy Etiópiában éheznek. Minden fájdalom jogos a maga módján, és nem lekicsinylendő. Remélem sikerül túllendülnöd rajta. Tényleg nagyon drukkolok:).

5 Likes
#9

Annyira jól esik olvasni, hogy milyen sok jó indulatú ember fogott össze azért,hogy jobban érezd magad! Ez csodálatos! :heart_eyes: Természetesen mindenki véleményével egyetértek, és nagyon elgondolkodtatott ez a téma, örülök,hogy ilyen bátor vagy!!

1 Like
#10

Ez a világ egyik legjobb és legszebb kommentje és remélem mindenki olvassa, aki ezzel a problémával küzd vagy csak a megelőzésre törekszik! Rengeteg hasznos információval van tele, amit sokunk nevében köszönök, és bár elég sokat olvasgatok erről a témáról, voltak újdonságok. Úszni a lábaim miatt nem merek elmenni, de kerékpározni szerencsére szeretek, így az otthoni szobabiciklin szoktam tekerni, étrendkiegészítőkkel is szoktam kisérletezgetni, meg krémekkel is, bár mindig elszontyolodom, mert sokszor új érzem napról napra rosszabb a helyzet. Visszértornát még nem probáltam, de rá fogom venni magam, nincs vesztenivalóm. Hajszálerekkel sajnos én tele vagyok, azok eltűntetése is szemem előtt van. Már nézelődtem a neten, hol lenne érdemes megcsináltatni, van kettő nagyon szimpatikus (na megy egy harmadik, csak az messze van), csak én tipikusan az a személy vagyok, aki szeret másra hagyatkozni, és biztosra menni, legyen az fodrász, bőrgyógyász, edzőterem, étterem, stb. és ezzel is így vagyok. :smile: De persze tudom, hogy felesleges várni, időpontot kell kérni és el kell kedzeni, eleget vártam. Mégegyszer köszönöm a szuper tanácsokat!
A 'lelkizős rész’ért pedig még egy hatalmas köszönet, ezt a részt kötelező olvasmánnyá kellene tenni! Őszintén szólva nekem kb. hatodikos korom óta nullán van az önbizalmam, nem voltam valami helyes kislány, nagyon sokat bántottak az általánosban, a vége felé már tettlegesen is. A gimibe úgymond helyreálltam külsőleg (fogszabályzó, új fodrász, csinosabb ruhák), de lelkileg nem. Ez az évek során nem javult, nem volt kezelve, próbáltam minden sérelmet elnyomni, de csak az lett belőle, hogy egyre jobban utáltam magam. Jelenleg nem igazán tudok magamon olyan dolgot mondani amit szeretek, februárban pedig volt egy nem is tudom minek hívjam, de a tünetek alapján idegösszeomlásom. Azóta jobban vagyok, járok pszihológushoz, akit nagyon szeretek, szóval ápoljuk a lelkem, valamint a külsőségekre is próbálok odafigyelni, elkezdtem sportolni, és imádom, bőrgyógyászhoz járok (február óta az addig tökéletesen makulátlan arcom szinte egyik napról a másikra tele lett hatalmas gyulladt pattanásokkal, ami iszonyatosan éltem meg, mert kb ez volt magamon az egyetlen rész amit szerettem és tudtam értékelni, valami amivel nincsen különösebb gondom, valamint a barátom is rengetegszer a tudomásomra hozta, hogy az a mindene, ha egy lánynak ilyen szép a bőre, na képzelheted…), stb. A ruhaboltok pedig tele vannak bő, hosszúnadrágokkal és maxiruhákkal, szóval ezért is összeteszem a két kezem. :blush:
Nagyon sokat szoktam azon is gondolkodni, hogy rengeteg embernek sokkal súlyosabb problémái vannak mint nekem, szóval nincsen jogom emiatt szomorkodni, de valahogy, talán a környezetem miatt is, nem tudok ezen továbblépni, ezért fogalmazodott meg bennem, hogy rendben, akkor tenni fogok ellene. Viszont a pattanásos arcomat, amit szénné alapozoztam az első hónapokban, mostmár semmi pénzért nem fedném le. Mivel tudom, hogy teszek ellene és hamarosan el fog múlni, így nem is zavarnak. :slight_smile: Jó ez lehet kicsit hülyeség, de valahogy ezt érzem. Remélem, hogy ha összeszedtem magam és kértem időpontot a dokitól, a lábaimmal kapcsolatban is ezt fogom érezni, és el tudom engedni ezt a sok negativitást.
Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt mind leírtad nekem/nekünk! Elég sok erőt adott a tartalom is, meg az is, hogy ennyi időt szántál egy számodra idegen emberre! Elképesztő vagy, köszönöm! :heart:

2 Likes
#11

Őszintén szólva engem nagyon meglepett és meghatott. :two_hearts: Miután megírtam ez a posztot, rögtön kiléptem a fórumból és hiába kaptam emailt, hogy valaki hozzászólt a témához, egyszerűen nem mertem megnézni a visszajelzéseket. Bár kevésszer hoztam fel ezt a dolgot eddig, de mindig olyan elkeserítő reakciókat adtak az emberek, hogy kicsit bepánikoltam, vajon itt milyen üzeneteket kaphatok. Aztán persze nem hittem a szememnek, nagyon hálás vagyok Nekik és Neked is. Köszönöm! :blush:

1 Like
#12

Szia!
Nagyon szépen köszönöm az információkat és a belinkelt oldalt, át is olvastam a cikket. Picit azért megijesztett, hogy mégsem lesz sétagalopp, hiába ígér minden magánklinika fájdalom- és panaszmentes megoldást… Az ilyesmiről viszont jó tudni! Köszönöm, hogy szántál időt a problémámra! :blush:

2 Likes
#13

Nagyon jól esik, hogy így állsz hozzám és ehhez az egészhez. Nem ítélsz el, hogy sok minden mellett (pl.: bármilyen szörnyű betegség vagy élethelyzet) csak apróságnak tűnő problémán akadok fenn, de nem is sajnálsz/szánsz, mint ahogy az lenni szokott, szimplán megértesz és bátorítasz. Azért ezek a dolgok, így hirtelen a semmiből nagyon sok erőt adnak. Lehet, hogy a fiatalkori énedhez nem tudsz odamenni, de hozzám igen és meg is tetted, amiért eléggé hálás vagyok, valamint az üzeneteid alapján arra merek következtetni, hogy másokhoz is hasonlóan segítőkészen és elfogadóan közeledsz. Köszönöm! :blush:
Fura, de most úgy érzem, hogy minden rendben lesz. Ennyi bátorítást még nem kaptam. Emberek, akik nem is ismernek, szurkolnak nekem azért, hogy végre jól érezzem magam a bőrömben. Imádom, hogy ilyen is van! :sunny:

2 Likes
#14

Szia!

Nagyon sajnálom, hogy ennyire megkeseríti az életed a visszér, szerintem, ha valakit bármi zavar magán (akár az, hogy nincs kifúrva a füle, van egy furcsa anyajegye, ritkás a szemöldöke - hogy csak a banálisabbnak tartottakat említsem), nyugodtan keressen rá megoldást, nem szabad rálegyinteni másoknak, hogy jajnekemisvan, senkinemlátja, majdelmúlik stb. Lehet, hogy egoista hozzáállás, de az az elsődleges, te hogy éled meg, te laksz a testedben!:slight_smile:
Nekem seprűvénáim vannak, sajnos nem találtam még olyan krémet, ami hatékony lenne ellene. A mozgás képes halványítani rajtuk, egy 30 km-s túra után alig látszottak (az más dolog, hogy mennyire kinyúltam a végére), biztos, hogy a visszereken is segít a sport, és lelkileg is segít megtalálni az egyensúlyt, plusz vállon veregetheti magát az ember, hogy tesz az egészségéért.:slight_smile:

Tudom, hogy könnyű mondani, de bátorság, biztosan találsz olyan orvost, aki képes segíteni. Remélem, sikerül úgy helyrerakni ezt a problémát, hogy nyugodtan felvehess csinos ruhákat és ne félj az emberek reakcióitól (akiknek szintén vannak ilyen-olyan problémáik, szóval fogják be.:slight_smile:

2 Likes
#15

Az biztos, hogy akárhogy is döntesz, jól döntesz! :smiling_face_with_three_hearts:

1 Like
#16

Szia! Nagyon köszönöm a bátorítást és hogy azt írod, ha engem zavar, akkor ne hagyjam, hogy mások lebeszéljenek az eltűntetésükről! Így már kevésbé van lelkiismeret furdalásom, hogy ilyesmi miatt érzem magam rosszul évek óta. Meg azon is szoktam filozni, hogy most komolyan erre költsem el a pénzem és/vagy erre kapjak támogatást a szüleimtől, mikor annyi más, elvileg fontosabb dolog is lenne, amire lehetne költeni. Viszont most azt érzem, hogy nekem jelenleg ez a fontos, nem egy új ruhatár, nem egy új mosogép, nem egy használt autó és nem egy külföldi nyaralás. Köszönöm az üzeneted és hogy azt érezteted és kommunikálod felém, hogy megérdemlem, hogy elégedett legyek magammal, és szeressem, azt, ahogy kinézek és ne féljek tenni ezért! Ez azért fontos üzenet. :two_hearts:

4 Likes
#17

Köszönöm! Kezdek egyre biztosabb lenni magamban, hála Nektek! :blush:

2 Likes
#18

Igen, erre költsd a pénzed, ne a külső kényszerek vagy a bűntudat döntsön.
Én meg gondolatban lézeres arckezelésre gyúrok… na, ennek mennyivel van több “értelme” azok számára, akik nem szenvednek az esztétikai hibáiktól?:slight_smile:
Ma ült mellettem egy lány a metrón, jó pár seprűvénával - fenékig érő sortban. Egyáltalán nem zavarta és 15-16 lehetett.

1 Like
#19

@carlin, ràkerestem az itteni beauty fòrumomon, hogy itt mit ajànlanak a holgyek a visszèrkezelèsre, és ellentétben az erek invazìv technikàkkal torténo eltávolításàról: kémiai (tradicionàlis scleroterapia), fisikai (laser) vagy sebészeti (flebektomia) beavatkozàsokkal, egy ùj, un. ambuláns háromdimenziós regeneratív fleboterápia (Trap)-ròl ìrnak.
Ez egy egyszeru, ambulatòriai beavatkozàs, nátrium-szalicilát + kollagén + elasztin injekciòval, minden egyes vénát és minden kis kapillárist kiemelő átvilágító készüléknek (transilluminaziò) köszönhetően a kezelés rendkívül precízen történik.
A TRAP - a klasszikus szkleroterápiás technikákkal ellentétben - nem zárja ki és nem szünteti meg az ereket, hanem csökkenti a kaliberüket, ami erősebbé és funkcionálisabbá teszi őket. A sérült vénák nem szakadnak meg és nem záródnak, hanem regenerálódnak és gyógyulnak. Regeneratív terápiának nevezik.
Ha lehetséges, az (itteni) szakemberek (flebológus) inkább egy konzervàlò, gyógyító, és nem a romboló terápiás stratégiát támogatjàk.
Azt olvastam, hogy màr az 1. injekciònàl is làthatò eredmèny, de àltalàban 3-5 beavatkozàs szuksèges.
Azt hiszem ezt csak privàt orvosok végzik, mert a cikkben 100-350 €-ot ìrnak, mint 1-1 bavatkozàs koltsège, ami helytol/vàros és orvostòl fugg.

Pròbàltam ràkeresni a magyar google-vel is, de magyarul nem talàltam semmit, ìgy azt ajànlom, pròbàld olvasgatni angolul a szakirodalmàt:
ambulatory three-dimensional regenerative phlebotherapy (Trap)
https://tinyurl.com/yycwxhfs

Ezen tùl, ha van idod és kedved google-val fordìtani, figyelmedbe ajànlom a fòrumunk egyik legaktìvabb tagjànak (Michela Taccola) blogjàròl ezt a részletes beszàmolòt, ui. o és anyukàja is a pistoiai dr. Antonio Collarino, flebologushoz jàrnak, érdekes és hasznos lehet az 5 pontbòl àllò beszàmolòja, elemzèse (fotòkkal).

Hàtha nàlad is jàrhatò lenne ez az ùt :four_leaf_clover::four_leaf_clover::four_leaf_clover:

3 Likes
#20

Huhh… Ez teljesen új információ volt, köszönöm! Rögtön rámentem egy videóra, hogy hogyan is néz ki. Pont egy nagyon rossz állapotban lévő lábon mutatták be, meg is nyugodott a lelkem picit: van remény! :blush: Őszintén szólva szimpatikus ez a “rombolás helyett gyógyítás” szellem, örülnék neki, ha ilyen kezelést tudnék választani, bár első blikkre nem találtam én sem magyar cikket, de még orvosok és klinikák szolgáltatásai között sincs. Viszont a flebológia szóra kidobja pont azt a magánklinikát, amit eredetileg is kinéztem magamnak. Kezdek biztos lenni abban, hogy hozzájuk kéne mennem.
Köszönöm a segítséget!

1 Like