Viccek, poénok, vicces képek - nevessünk együtt

Teljesen egyetértek Veled.
Gimiben akár osztályfőnöki órán is lehetne ezeket oktatni a másik nagy kedvencemmel az illem- etikett tárggyal együtt.
Azt sem értem , hogy annyi leleményesség sincs ezekben az emberekben, hogy legalább a neten megnézzék, hogy néz ki egy CV.
Azt viszont nagyon becsülöm amikor valaki akar dolgozni de nem olyanok a körülményei akkor felhív, hogy nem tud mailt küldeni de hozna egy kézzel írt önéletrajzot, szabad- e. Persze, hogy szabad, ebből már látom, hogy igyekszik, érdekli a dolog és tesz is érte. :slightly_smiling_face:

5 Likes

Fontosnak tartanám, hogy ezeket tanítsák. Emlékszem, hogy anno a boldog békeidőkben nekünk még tanítottak csekket kitölteni, levelet/képeslapot címezni stb. Akkor oltári marhaságnak gondoltam, de amikor időnként látom, hogy emberek mit küzdenek alapvető ügyintézésekkel, mindig hálát adok, hogy nálam ez nem maradt ki.

@Luiselotte ilyesmivel foglalkozol, így lenne kérdésem :slight_smile: Agyvérzést kapok, amikor látok teljesen egyszerű takarítói, betanított munkás stb. pozikra olyan hirdetést, hogy küldjön motivációs levelet. Minden tiszteletem mellett, amikor - és ezt minden bántás nélkül mondom, mert szükség van a munkájukra - a melós csak dolgozni szeretne, nincsenek világmegváltó tervei, csak enni akar adni a kölköknek meg a számlákat kifizetni nettó 140-ért, akkor miért kell motivációs levelet írnia? :roll_eyes: Nem projektmenedzsert, bankigazgatót vagy főépítészt keresnek ezekre az állásokra. Jellemzően…
És igen, én is értékelném a kézzel írt önéletrajzot pont amiatt, amit leírtam :slight_smile:

Csak hogy ne legyek OFF :rofl:Kép

9 Likes

Nem foglalkozom ilyennel, nem vagyok HR- es csak ha adunk fel a részlegen hirdetést azok nálam landolnak én szűröm elő a főninek a jelentkezőket.
Motivációs levelet nem várunk csak egy részletes CV- t , normális fotóval.

1 Likes

Fiatalon főleg olyan alap, ha meg nincs csak napocska22@… akkor pillanatok alatt lehet egyet kreálni. Nekem is van egy komoly, ahovà fiam sulijábòl meg fontos helyekről jönnek mailek és van a komolytalan amivel ebay, fb, insta hasonlòkon regisztrálok. Ez a fürdőruhàs, vagy anélküli kép nagyon gàz önéletrajzhoz.
Igen tanítani kellene az àltalános viselkedést, meg még sok mindent. A fiamék pl. 5 osztàlyban tanultàk a hivatalos levelezést.
Megszòlítàs, címzett, feladò, bevezetès, dàtum, tàrgy, minden, ahogy kell.
A kézzel írott önéletrajz, igen, az sokat elárul és jò dolog. Velem is törtènt olyan hogy kifogyott a tinta, nem tudtam nyomtatni èpp és inkàbb megìrtam kèzzel a levelet. Mert akkor emailben még nem nagyon küldözgettek fontos leveleket.

2 Likes

Mostanában én is lázasan keresem az új kollégákat, egyet raktárba, egyet irodába. Én már lassan elsírom magam az önéletrajzokon. Kedvenceim:
Nevét nem tudja helyesen leírni
Gyerekkori fotó/ tükörben pózolós fotó
Sakk képző iskola (!)
World (???) és exel (???) ismeret
Internet ismeret!
(Igen tudom, mindenki fb, insta, tiktok expert)
Windows ismeret!
Nyelvtudás nincs…, komolyan???ne már (huszonévesek)
Gyilkos “helyesírás”

Bár eddig a legdurvább:
Nyelvismeret: magyar, alapfok/ társalgási szint
Utóbbi egy interjút megért volna már csak kíváncsiságból is…

Mindez brutál bérigénnyel. Jóistengyerele

5 Likes

Azért a munkáltatói oldal is megéri a pénzét!
Minden hirdetésben megtalálható: Versenyképes fizetés
Mivel versenyképes? Ez általában kicsivel több szokott lenni, mint ami az éhenhaláshoz elég.
Amíg azt veszik fel 2 jelentkező közül, aki kevesebbet jelöl meg bérigényként, addig nem csodálkozom a bikinis fotókon. :rofl:

6 Likes

A motivációs levél is egy szűrő kb.
Ha valaki időt fordít rá, akkor az valószínűleg nem csak vakon nyomja a jelentkezés gombot az állásra, meg nem mond fel első nap.

1 Likes

Igen, és valóban kiváló szűrő egy menedzsernél, egy hitelügyintézőnél vagy olyan munka esetében, ahol valószínűsíthetően kreatívnak kell lenni, több nyelven beszélni és van legalább egy piacképes felsőfokú végzettséged vagy olyan szakmád, amire életet lehet építeni, továbbá a fizetésed nincsen minimum 3-400 nettó alatt. Ugyanakkor nem gondolom, hogy aki az XY kórház kórbonctanán takarítói állásra pályázik 8 általánossal, sajnálatos módon nevetséges összegért és azért, hogy megkeressen minden pótlékkal együtt 100-120 nettót maximum, azért elvárjuk, hogy motivációs levelet írjon.

5 Likes

Csoda dolgok vannak ilyen téren. Azt én is értékelem, mikor valaki tényleg igyekszik, és szeretne, de fogalma sincs az internet világáról. Ugyanakkor láttam én már huszonéves srácot a haverjával megírni a kétsoros felmondást. Lediktáltam nekik, mert nem tudták, mit kell írni. Nem, nem sikerült a művelet, teli volt hibával. :sweat_smile:
Mondanám, hogy ez manapság szórakoztató, de nem az. Alapvető dolgokkal nincsenek tisztában a fiatalok, a korombeliek sem. És ez szerintem nagyon gáz. Viszont a telefon ki sem esik a kezükből, hát legalább a helyesírás ellenőrzést kapcsolja be! :smiley:

3 Likes

Jajj, már! Legalább vette a fáradtságot a felmondólevélhez. Minket általában elsején értesítenek messengerben - miután felvették előző nap a fizut, sőt, még előleget is kisírtak - hogy szevasztok, parasztok, holnaptól nem jövök! Epic… lassan felmondási idő-letöltési bónuszt fogunk beleírni a munkaszerződésekbe…
Sajnos tökéletesen látszik, hogy az oktatás lerohasztása milyen szépen meghozta az eredményét!
Ráadásul pont ez a kör (takarítók, komissiózók, logisztikában dolgozók) az egyetlen, akinek valóban követi a fizuja az inflációt, ellentétben a szellemi foglalkozásúakkal… Én látva a munkaadói oldalt meg a bírói gyakorlatot, teljesen elfogult vagyok. Az ellenükben :rofl:

4 Likes

Nálunk is katasztrófa amilyen emberek jelentkeznek munkára, nevét nem tudja helyesen leírni típus szintén, bonyolultabb nyomtatványokról meg ne is beszéljünk. A betanítás során fel vannak háborodva hogy csinálni is kell valamit a munkahelyen. Felmondás úgy szokott lenni, hogy nem jön be dolgozni, aztán amikor a felettese valahogy eléri telefonon, közli hogy ja, nem is akar már jönni többet.
Ami a gyerekeket, fiatalokat illeti, sok mindenhez értenek ami a mi gyerekkorunkban nem is létezett, pl okoseszközök, internet, viszont alap hétköznapi dolgokat meg nem tudnak. Pl a sógornőm 17 éves lányára a nagyi vigyáz mert az anyuka kórházba került, és a lányzó egy rántottát nem tud csinálni, de még szerintem vajas kenyeret se kent még életében vagy három tányért nem mosogatott még el. Ez mondjuk szülői hiba is, mert családi eseményeken azt látom hogy kb csak meg nem rágják neki a falatot evés előtt és úgy általában azon igyekeznek hogy semmivel se kelljen foglalkoznia a világon.
És amiket írtatok, hivatalos levél, csekk, miegymás kitöltése, ügyintézés, nekünk ez megy, de valóban sok embernek komoly kihívás ez is.

8 Likes

17 éves lányra vigyázni ? :smiley:
Általános iskolában már egyedül jöttem- mentem felső tagozattól és ha hazaértem vagy ettem hideget vagy megkértem a másodikon lakó idős házaspár egyikét , hogy kapcsolja be nekem a gázt, mert attól féltem egy kicsit és már sütöttem is a rántottát vagy a sültkrumplit. Volt gyerekszakácskönyvem 🥹 abból toltam a töltött tojást. Nálunk biztos Spárta volt otthon :slight_smile:
Sok ilyet látok én is nekem a legmegdöbbentőbb amikor a 9 éves fiú akinek amúgy semmi baja sincs se testileg se szellemileg még nem tud cipőt kötni , ( megkérdeztem ezt a skillt én 3 évesen már tudtam a nyuszifülekkel) és az anyja fürdeti idézem : “ mert úgy gyorsabb”.
Milyen 20- on meg 3o éves emberek lesznek ezekből a gyerekekből?
Színtiszta szeretetből a saját szüleik nevelik életképtelenre őket.

7 Likes

Ilyenkor egyébként mindig az jut eszembe, hogy régen, gyerekként hogy utáltam a “bezzeg a mi korunkban” kezdetű mondatokat. Ma meg ott tartok 28 évesen, hogy gyakran mondogatom ezt én is magamban. :sweat_smile:
Hogy a mai gyerekek, meg tizenévesek hogy fognak önálló életet élni, arról éppen fogalmam sincsen. És azzal is egyet értek, hogy a saját szüleik nevelik őket ennyire kis világtalanná. Értem én, hogy változik a világ, de akkor is. Meg kell tanulni az önállóságot is, különben majd 40 évesen is anya fog mosni a fiára/lányára.

6 Likes

Így van, mi is kulcsos gyerekek voltunk már 9 éves korunk körül, 18 évesen meg elköltöztem az ország másik végébe egyetemre. És igaz hogy a világ is más mert most a helyijáraton a 8 éves gyerekemet simán letaposnák a kedves nénik, de amúgy azt látom én is, hogy az életkornak megfelelő dolgokat sem tudják sokszor, mert a szülők nem is hagyják nekik csinálni. Ilyen a cipőkötès, hogy megmosakodjon egyedül, reggel felöltözzön. Anyósom pl azon is elképedt mikor a másfél éves lányomat làtta lépcsőn menni, hogy én ezt így engedem?? Hát még pici, meg magas a lépcsőfok, stb…:sweat_smile: a fent említett 17 évest 3 évesen az oviban lépcsőztették először, addig ölben vitték nehogy elfáradjon :woman_facepalming: ez nekem olyan családi elrettentő példa, hogy ha véletlenül túl akarom védelmezni az enyémeket, azonnal rákiabálok magamra :grin:

6 Likes

Teljesen egyetértek!
Egyrészt az, hogy itt mindenki meg van sértődve, hogy dolgoznia kell, az egy hungarikum! Függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi foglalkozású, 10-ből 9 ember, ha megmelegedett alatta a szék, már csak sértettségből jár be. Borzalmas ez az attitűd, teljesen ki vagyok tőle…
A gyerekekben is teljesen igazatok van, nem nagyon tudom, miért ilyenek a szülők. Pedig mi a 80-as évek, rideg marhatartás termékei vagyunk. Elvileg pont, hogy nem kéne őket elkényeztetnünk. Ehhez képest csak az megy, hogy szar ember vagy, ha nem kötöd le 100%-ban a gyereked figyelmét - de nem ám valami valós tevékenységgel, hanem már fél éves kortól tablettel meg mobillal - de házimunka, kerti munka, barkácsolás vagy bármi olyan, aminek gyakorlati haszna lenne, az már ciki… Volt erről egy vicces cikk, hogy néhány pár egy hétig a 80-as évek stílusában nevelték a gyerekeiket és jól rácsodálkoztak, mennyivel több szabadidejük lett :joy:
Egyedül a közlekedéssel értek egyet, hogy manapság már annyira rossz lett a közbiztonság, biztos, hogy úgy 14 alatt el nem engedném sehova egyedül a gyerekem, pedig nyilván eltalálna suliba már jóval korábban is.

5 Likes

Hát pontosan, némely szülő annyira rágörcsöl arra hogy mivel kösse le a gyereket 24/7-ben, és valamiért azt hiszik, hogy a mindennapi dolgok nem elég jók már egy totyogónak se, és megáll a fejlődésben ha meglátja hogy bizony anya csinálja pl a főzést meg a mosást, vagy ha később a haverokkal focizik meg homokvárat épít meg segít palacsintát sütni az is ciki, muszáj valami csillivilli program mindig ami bizonyítja hogy gondos, jó szülei vannak. Pl a lányomék hétfőn a suliban elmondják, hogy telt a hétvége. Egyszer azt mondja, de anya én mit meséljek? Egész hétvégén a Bálinttal fociztunk meg gördeszkáztunk, de az xy meg mindig elutazik valahova, wellnessben voltak most is…

5 Likes

Nagyon más a mostani világban nevelni a gyerekeket. Ha most 8 évesen valakit önállóan felengednek a buszra (ahogy én anno közlekedtem), a rendőrök előállítják a szülőket.

Gyakorló anyaként tapasztalat: A dolgok megtanítása hosszadalmas, és mindenki részéról nagyon sok energiát igényel. Emiatt sokszor egyszerűbb a könnyebb utat választani, és megcsinálni a gyerek helyett.
A férjem például mindig késve indul reggel a bölcsibe a gyerekkel, így kézben viszi a lányunkat, mert különben nem érnének be időben. Viszont emiatt délután is, mikor érte mentem, vitetni akarta magát. Hónapokig kínlódtam, hogy leszoktassam róla, sikertelenül. A megoldás végül az új eszköz (roller) bevezetése volt, amivel hajlandó önállóan közlekedni. De amíg rájöttem erre, napjában 5x emlegettem az anyósomat…
Apropó, roller: hetekig infarktust kerülgetett minden saroknál, hogy vajon megáll-e az úttest előtt a lányom. Borzalmas volt. De mostanra megtanulta, mi a szabály. Magától mantrázza az úttest előtt megállva, hogy “körbenézünk, nem jön autó, átmegyünk”. Persze, egyértelműen megérte, de közben kevésbé díjaztam, hogy a 2x15 perces egyszerű út 2x30 perces veszekedős szenvedés lett.

Szóval nem egyszerű dolog ez. De ettől függetlenül szerintem mindenki igyekszik. :slightly_smiling_face:

14 Likes

Fura dolgok ezek. Nincs gyermekünk, nem is lesz. Viszont az elmúlt 20 évben volt alkalmam megfigyelni több generáció gyerekeit is. Csúnya ilyet mondani, de az a tapasztalatom, hogy pont az én korosztályom vagy a tőlem most pár évvel idősebbek gyerekei a legborzasztóbbak nevelés szempontjából. Persze, régen is volt, hogy fogta a gyermek és földhöz vágta magát és ment a hiszti, de valahogy kevesebb, mint most és kissé neveletlenebbnek is érzem a mai 0-20 évig korosztályt. A 10 év alattiak meg pfff… Nem tudom eldönteni, hogy a rohanó világ és a stresszesebb, feszültebb,leterheltebb szülők miatt van ez így, vagy alapból valami máshogy történik.

5 Likes

Van most fent a Netflixen egy stand up comedy, ami pont az anyaságról szól. Hát, szétröhögtem magam: a 80-as években még simán megverhetted a gyereked, ma a rendőrök visznek el. Sőt, igény szerint mások gyerekeit is megüthetted és a szülők megköszönték! Ma feljelentenek! :joy:
A 80-as években még nem volt trendi az iskolai bullying miatt siránkozni. Sőt, ha hazamentél azzal, hogy milyen szemetek voltak veled a suliban, a szüleid folytatták a bullyingot azzal, hogy micsoda lúzer vagy, hogy képtelen voltál megvédeni magad :joy:

2 Likes

Lehet hogy ez standup-ként vicces, de a való életben nem az. És még mindig a kicikizett húzza a rövidebbet, életre szóló traumákat lehet okozni az iskolai zaklatással (mert a bullying igenis zaklatás). Nekem szerencsém volt, az osztálytársaim szemtől szembe nem cikiztek, csak más osztálybeliek, de ismerek pár embert (családtagokat és barátokat is), akikre nagyon durván rászálltak.
Persze, ez régen is volt, de akkor nem nyilvánosság előtt a közösségi oldalakon (mert ilyen is van), ami akár 0-24-ben is zajlik. Én a gyerekverést is ellenzem, főleg mert átéltem. Akit verve neveltek, az csak ütni tanul, így jönnek a generációkon átívelő traumák.
Még így utószónak annyit, hogy már Arisztotelész is a “bezzeg a mai fiatalok” szólammal jött - ha csatlakozunk ehhez a kórushoz, mi se leszünk jobbak. Normális, ha az utánunk jövőknek könnyebb lesz a világ - nekünk is könnyebb ha a minket megelőző generációhoz hasonlítjuk. Így haladunk előre.

15 Likes