Viccek, poénok, vicces képek - nevessünk együtt

#2111

Ezen már én sem szörnyülködök, és átérzem teljesen. Legfeljebb azon szörnyülködök amióta csak dolgozom, hogy én is belekerültem ebbe a mókuskerékbe. A baráti kapcsolatokkal nincs gond, egy gyerekkori barátnőm van, akivel 30 éve vagyunk barátok, nekem ez elég, és ezt az egy kapcsolatot nem nehéz ápolni. Introvertált lévén az meg főleg semmi extra, hogy egyedül akarok lenni és ki akarom kapcsolni az ingereket. A legnagyobb bánatom az, amikor már a hobbijaimra sem marad energiám. Hazajövök és néha egyszerűen képtelen vagyok leülni az asztal elé és rajzolni valamit, pedig akárhányszor elkezdem, végül mindig rájövök, hogy mennyire jót tesz és mennyire átformál, megújít. (Nem kapcsol ki, a rajz nem erről szól, de nem is az a cél. Inkább az, hogy máshogy működjön az agyam egy ideig. Bár amikor egész nap problémamegoldó módban voltam, és mondjuk ez a rajzoláshoz is kéne de nem megy már több, akkor jön a telefon…)

A karácsony nekem is gyerekkoromban volt utoljára varázslatos, és azt hiszem, még mindig azokhoz a emlékekhez ragaszkodok görcsösen, azt próbálnám valahogy újrateremteni, de igazából meg tudom, hogy felnőttként ez már sosem lesz ugyanaz. Már nincsenek meg azok az emberek akik akkor jelen voltak, így nincs meg a hangulat sem, és főleg nincs az a gyermeki naivitás.

6 Likes
#2112

Én nagyon szeretem a karácsonyt, szeretek készülni rá és dekorálni is :slight_smile: Mondjuk alapból is szeretek dekorálni, nem túlzásba víve, de pl. fényképeket szeretek kirakni. Az esküvőnk után vagy két napig gondolkodtam, hogy hogyan kéne kirakni a képeket az üres falfelületre, amit kinéztem, rendesen lerajzoltam több verziót is :smiley: Szívem szerint már halloween után felülnék a polár expresszre, de egyezményesen a férjem szülinapja (november 13) a határ, ezután kezdhetek csak el bármi karácsonyit kirakni, karácsonyi filmekből pedig szigorúan csak heti egy lehet :smiley:
Annyira már nem viszem túlzásba a dolgokat, váláskor ugyanis a volt férjemnél maradt minden dekor, amit az évek során felhalmoztunk, nekem meg nem nagyon tetszett, hogy újra be kell szerezni mindent, úgyhogy maradtam az egyszerűbb, minimalistább vonalon. November közepén lecserélem a díszpárnahuzatokat, az asztalterítőt, a bögréket és az ágyneműt karácsonyosra, felállítom a fát (ami a korábbi kétmétereshez képest csak egy 60 centis kis fa, két doboz fából készült dísszel & egy égősor), és felteszek pár ablakmatricát és a karácsonyi kopogtatót. Érdekes módon adventi koszorúm sosincs, nekem az az, amit mindig eltervezek, aztán efelejtem és mire eszembe jut, már a harmadik vasárnapon is túl vagyunk, és már nincs értelme :smiley: Viszont szilveszter után szinte azonnal el is pakolok mindent, nekem a dekoráció a ráhangolódáshoz kell, az ünnepi várakozás része.
Közoktatásban dolgozom, így jó hosszú téli szünetem van (cserébe szar fizum :sweat_smile:), úgyhogy van időm készülődni és hangolódni. Nagyon szeretem a városban a karácsonyi világítást és díszeket, a vásárokat, a forralt bort és a sült gesztenyét. Természetesen nem olyan már, mint gyerekként, azt én is érzem, hogy kevésbé “varázslatos”. De nagyon várom már, hogy legyen gyerekem, akinek viszont varázslatossá tehetem és adhatok neki olyan emlékeket a karácsonyokról, amikre örömmel gondol vissza.

11 Likes
#2113

Megértem, nagyon frusztráló ez a kiüresedettség, amikor semmihez sincs kedved, energiád. Nekem a 2006 óta vezetett könyvesblogom ment a kukába.
Az egy nagyon jó kérdés, hogyan lehetne újjáteremteni az ünnepi hangulatot a gyerekkori elvárások nélkül, de azt az érzést megidézve.

2 Likes
#2114

Ó, blogot azt én is hagytam már elsorvadni úgy 15 éve, de nagyjából annak is a munkás élet kezdete volt az oka, meg a környezetem értetlenkedése/rosszallása…

Amit @aalexaa írt, az nekem is bevillant, éspedig, hogy ha lenne gyerekem, akkor miatta valószínűleg megint egyfajta csodaként élném meg a karácsonyt, csak persze más módon. Neki kéne megteremtenem a csodát, és ez azt hiszem a szülőben is elindít valamit megint.
Persze gondolom mire odajut anya/apa, hogy Szenteste van, már valószínűleg hulla és teljesen kikészült a csoda megteremtésében, szóval nem tudom, lehet, hogy rosszul képzelem.

#2115

bublé

6 Likes
#2116

Nekem a karácsony varázsa kb 5 éves koromban megszakadt, amikor saját gondolatmenetemet követve rájöttem, hogy a jézuska nem fér be a kéményen és nem tud bejönni a csukott ajtón/ablakon sem a házba a feldíszített fával. Ergo ha nem tud bejönni, akkor a szüleim csinálják. Innentől megszűnt az a fantáziacsodavilág, amit addig szerettem benne. Egyfajta rutinná vált és onnantól inkább nyűgnek éltem meg a karácsonyt. Aztán jöttek a munkás évek, amikor már a rohanással kötöttem össze és a rengeteg munkával. Az utóbbi pár évben kezdtem fókuszálni a családi együttlétre, hogy milyen jó együtt tölteni azt a kis időt. Senki nem rohan, mindenki főz/süt valamit, de szigorúan egyfélét, ami rá jellemző/specialitás és tilos túlterhelődni emiatt. Díszíteni innentől nem érzem szükségét :slight_smile:

@Izar fura, sosem vágytam ezt a sztorit továbbadni. Nekem hatalmas csalódást hozott :slight_smile:

#2117

Én pont azóta szeretem a karácsonyt, amióta felnőttem. Gyermekkoromból sajnos nincsenek varázslatos emlékeim sajnos, pedig nagyon akartam szeretni, és gyermekként nagyon vártam a varázslatot, de csak keserű, csalódott érzéseket keltett bennem a sok hűhó semmiért. Nem, nem azért, mert elkényeztetett kölyökként az 55 ajándék helyett csak 54-et kaptam. Sajnos volt elég családi gondunk - és emellé a szüleim éppen odaestek a mókuskerékből a karácsonyba, nem tudták sajnos megteremteni azt a légkört, ami megszerettethette volna az ünnepet velem. Felnőttként sokat dolgoztam rajta, hogy újraértelmezzem és megszeressem a karácsonyt. Mostanra elmondhatom, hogy sikeresen. Családi ünnepként tudok rá tekinteni, a megállásra, együtt töltött időre. Mi már elengedtük az ajándék kényszerét családi és baráti körön belül is, és tényleg inkább arra koncentrálunk, hogy együtt lehetünk - nálunk ez nagy dolog, elég ritkán találkozunk. Olyankor viszont sosem fogyunk ki a témából. És szerencsére azóta a szüleink is rászánják azt a kis időt, az utóbbi évekről sok kellemes emlékem van már. Ennek köszönhetően, ha nem is várom a karácsonyt, de nem félelemmel tekintek rá, mint ezelőtt.
Hangolódásnak nem dekorálok, maximum egy-két fénnyel, de ez valahogy sosem volt az én műfajom, nincs elég kreativitásom hozzá. Karácsonyra fa, amit 6-án le is bontunk, illetve egy adventi gyertyadísz szokott lenni (minden évben ugyanaz, csak a gyertyát cserélem). Főzni nem főzök, és ha mégis, sosem karácsonyi menüt - majd eszünk / kapunk szülőktől elég töltött káposztát és halászlevet, lesz időnk megcsömörleni tőle, nem kell még nekem is hozzátenni. Amúgy imádom a karácsonyi menüt, úgyhogy nem tudom, mi lesz, ha egyszer magamnak kell gondoskodni majd róla, de gyanítom, a mókuskerékbe csak a rendelés fog beleférni. Sőt, a karácsonyi dekort is imádom - ha valakinek túl sok dekorja van és szeretne még egy háztartást feldíszíteni, hozzánk bármikor jöhet. :smiley:
Az idei karácsony sok szempontból különleges lesz - idén nem mi megyünk a családhoz, hanem ők látogatnak minket, és időm sem lesz szerintem a karácsonyi felhajtáson, rohangáláson gondolkodni. December közepétől január közepéig bármikor érkezhet egy új családtag, 31-re vagyok kiírva.

22 Likes
#2118

Gratulálok, sok boldogságot, ez most bizony felülmúlja a karácsonyt. :kissing_heart:

1 Likes
#2119

Óh, gratulálok, Isten éltessen titeket! :gift_heart:

1 Likes
#2120

Wow! Gratulálok! De szuper! :heart_eyes:

1 Likes
#2121

Gratulálok! De izgi. :blush: Tényleg különleges lesz neked az év vége! :revolving_hearts:

1 Likes
#2122

Gratulálok, ez az idei karácsony akkor tényleg más lesz, mint a többi! :slight_smile:

1 Likes
#2123

Gratulálok, jó egészséget, sok boldogságot az egész családnak! :two_hearts:

1 Likes
#2124

Ezt megértem. Nekem azt hiszem, valahogy sokkal enyhébb volt az átmenet, nem tudom pontosan meghatározni, hogy mikor volt az a pont, amikor már nem hittem el a Jézuska mesét, de azt hiszem, mindig voltak kételyeim, így nem okozott akkora traumát, amikor tudatosult, hogy igazam volt. :slight_smile:
Mostanra nálunk is az segített sokat, hogy egyrészt nem hirigel már ki annyira a munkahelyem, másrészt elengedtük az ajándékozást meg nagy főzéseket és sütögetéseket. Egy fix étel van szenteste és karácsonykor amit mindig főzünk, azon túl ami éppen eszünkbe jut és jólesik. És semmi nem kötelező. Bejglit például a két ünnep között sütünk, ha van kedvünk, de volt, hogy kimaradt és nem haltunk bele. :grinning_face_with_smiling_eyes:
Így azért sokkal nyugisabb az ünnep és élvezhető, de azt hiszem, a nagyobb létszám és az ezzel járó jókedély, vidámság és nagy nevetések hiányoznak nekem, ami kisoromban még megvolt.

3 Likes
#2125

„Már rég tudtuk, hogy nem létezik Mikulás és az ajándékokat sem Jézuska hozza, mégis a mai napig a család apraja-nagyja hinni akar a varázslatban, mert olyankor, még ha kis időre is, de újra gyermeki szemmel nézhet a nagyvilágba, ünneplőbe öltöztetheti a lelkét. Aki ebben a játékban nem vesz részt, csak veszít.
A gyermek számára egyéb szimbolikus jelentésein felül a Mikulás/Jézuska/Angyalka nemcsak a szülők nagylelkűségét, hanem az egész világ jóindulatát is jelképezi. Ezt a jóindulatot nem bizonyítja kellőképpen, ha elég sok vagy elég különleges ajándékot kap, annál inkább bizonyíték számára, ha a szülők hajlandóak évente egyszer olyan világot teremteni gyermekük számára, amely összhangban áll a vágyai által irányított mágikus gondolkodással.
A Mikulás/Jézuska ennek a jóindulatnak és a gyermekek boldogsága iránti elkötelezettségnek a szimbóluma, így létezése sokkal nagyobb biztonságot kínál a gyermeknek, mint akár a legbőségesebb ajándék, amelyet a szülők saját személyükben nyújtanak át neki. A túl korán ránk kényszerített ésszerűségnek, csakúgy, mint minden más túl korai tapasztalatnak, az lesz a következménye, hogy szegényesebb fegyverzetben kell később szembenéznünk az élet forgandóságával és megpróbáltatásaival. Mindenkinek jár egy csipetnyi varázslat!"

4 Likes
#2126

Szívből gratulálok :smiling_face_with_three_hearts::heart_eyes:!!! (Nagyon izgalmas, nekem december 22 - én született meg az első manó. )

1 Likes
#2127

Gratulálok! Egészséget és boldogságot nektek! :partying_face: :relaxed:

1 Likes
#2128

Gratulálok, sok boldogságot Nektek! :blush: :heart:

1 Likes
#2129

@umpalumpa Lehet, idén elmarad a Halloween :rofl:

1 Likes
#2130

@dunaimano : Gratulálok! Sok boldogságot! :star_struck: Szabad érdeklődni, kisfiú vagy kislány lesz-e?

Erről eszembe jutott egy ismerősöm: dec. 26-án született kislánya, neve Noélia… na, szerencsétlen, szülinap, névnap, Karácsony egyszerre… biztos nagyon örül neki… Persze lehet, hogy csak magamból indulok ki. Én már azt is utáltam, hogy decemberben Karácsony, januárban a szülinapom, februárban meg a névnapom és utána 9 hónapig semmi :rage:

1 Likes