Elcsábított egy újabb paletta, ami végül a többi 10 mellett porosodik? Megvettél egy újabb nagyon akciós arckrémet, miközben rád romlik otthon kettő?
Ha úgy érzed, visszafognád a vásárlást, de nem tudod, hogy kezdd el… Vagy kell egy kis motiváció kihívás formájában. Írd meg, hogy tervezel kevesebbet vásárolni, és számolj be az eredményről.
Zalla vagyok, vásárlásfüggő. Egy ideje gondolkodok rajta, hogy vissza kellene fogni a dolgot, de nem tudtam, hogy kezdjem el. A project pan nem nekem való, olyasmit pedig nem szeretnék vállalni, amit nem tudok teljesíteni. Így találtam rá a “Low Buy”-ra, ami kicsit megengedőbb, mint “No Buy - Ne vásárolj semmit” kihívás. A dolog lényege, hogy meghatározott számú terméket vehet az ember egy hónapban. Abban bízok, hogy a mennyiségi korlátozás miatt csökkenni fog a készletem, és átgondoltabban fogok beruházni egy termékre.
A jelenlegi állás szerint decemberben kezdek (még nem érzem elég erősnek magam, hogy egy black friday alatt tartsam a vállalást ). A tervem havi 2-3 smink termék és 2 arcápolási termék.
Valaki gondolkodott már ilyesmin? Ha igen, ki hogyan tervezi?
Arra nem gondoltál, hogy megpróbáld, hogy akkor veszel újat, ha elfogyott az előző? Annak, amit mondasz, azért nem látom sok értelmét, mert ugyanúgy megengedi a kihívás, hogy egy újabb haszontalan terméket vegyél, hiszen csak a darabszámot limitálod. Tehát lehet havonta egy új palettád ugyanúgy.
Nagyon jó téma, nálam is aktuális a dolog. Egy ideje gondolkodom rajta, hogy követnem kellene @Natulcien példáját és egy évig nem vásárolok semmit. Csak ami elfogy. És itt jön a DE! Nem tudom nekem ehhez van e elég kitartásom. Már előre lehangolt leszek ha belegondolok, hogy a szempillaspirálon és fixáló sprayn kívül kb nem is vehetnék semmit. Pedig annyira szeretek kísérletezni és új termékeket kipróbálni. Hatalmas örömet okoz egy régóta vágyott, vagy ikonikus termék beszerzése. Lehet, hogy ez már beteges. Mert aztán persze ott a bűntudat is, hogy minek nekem 80 rúzs, 35 paletta meg 34 pirosító. Persze nèha teszek fel zsibire is olyanokat amiket nem sikerült megkedvelnem, meg ajàndékozok is el, de így is túl nagy a kollekció. Máskor meg arra gondolok, hogy úgysem költök nagyon másra, ruhára is csak ritkán. Ez a szenvedèlyem, a hobbim, örömet okoz, szeretem. Szóval én is szeretnék kevesebbet vásárolni, és megtalálni az arany középutat.
Erre én is gondoltam, de akkor életem végéig nem vehetnék már pirosítót, bronzosítót, highlightert, rúzsokat meg palettàkat Sőt azt hiszem mèg az unokàmnak is jutna belőle
Nem, mert egyrészt lejár a minőségük, másrészt pedig el is adhatod a meglévőket.
Gondolkoztam rajta. De sajnos nálam az a helyzet, hogy ha csak annyit veszek, amennyit elhasználok, még mindig jóval több van, mint kellene… Másrészt, ha például kiselejtezek egy palettát, akkor feljogosítva érezném magam arra, hogy vegyek egy másikat. Ezzel csak más lenne a készletem, de nem kevesebb. Úgy érzem, a havi 2-3 termék jelenleg nagyobb megszorítás. Idővel tényleg az lenne az cél, hogy csak akkor vegyek új dolgot, ha az adott típusból elfogyott már egy.
Igen, egy ideig így lesz, hogy több van, mint kellene. Amikor én elkezdtem ezt, kb. másfél évig nem vettem semmiféle bőrápolási terméket, mert annyi fel volt halmozva. Azóta meg teljesen meg is szoktam már, hogy akkor veszek újat, ha elfogy, már teljesen természetes.
Sminkeknél nehezebb, mert azt nem a szükségességük miatt veszi az ember, hanem a szépségük miatt. De azért sminktermékek között is van jónéhány, amiből egyszerűen nincs értelme sokat felhalmozni, mert megromlanak és utána kidobja csak az ember.
szerintem szuper, hogy ezt felismerted, 2 tanács: 1. érdemes azon elgondolkodni, hogy mi zajlik az életedben, elégedett vagy-e mindennel, vagy milyen oka lehet annak, hogy a vásárlásba menekülsz, hogy ez már pótcselekvés 2. úgy gondolom a mai felgyorsult social media világ is rátesz egy lapáttal. mindig ki fog jönni valami újdonság, mindig épp lesz valami kihagyhatatlan akció, mindig meglesz a “kell kell kell” érzés. de ettől még a feleslegesen felhalmozott termékek nem fognak több örömet okozni. mert amint megszerzel valamit, lépni fog a helyére három másik dolog a kívánságlistádon. szakítani kell minden olyan felülettel, ami erre buzdít.
vallásos áhítattal követtem blogokat, youtubereket, aktív voltam csoportokban, tesztelésre kaptam cuccokat. unalmas perceimben végiggörgettem a notinót. excel-táblázatban vezettem adatbázist a 400+ db körömlakkomról…!! aztán amikor deaktiváltam az instagramot, leiratkoztam az összes akciós hírlevélről, youtube-ról, facebookon kikövettem az összes sminkes csoportot, abbahagytam az akciós topik lesését, na AKKOR lélegeztem fel. azóta is tudatosan figyelek arra, hogy ne vegyem körül magam olyan tartalmakkal, amik vásárlásra ösztönöznek. ritkán van olyan helyzet, hogy valamire csorog a nyálam, mert sokkal kevesebb ingerrel bombázom magam. meg volt változás az életemben is persze. de ezt csak így lehet szerintem.
Nàlam sajnos addig megy az " ellenàllàs" ill. kitartàs, amíg nem jön egy, 2, 3 akciò. Akkor elvesztem… beautybayről megvettem a 30÷- os akciònàl pl. A jeffre blue blood palettát . Azòta is ott pihen èrintetlenül, ès most kezdtem el agyalni, hogy tulajdonképpen nem is hasznàlok soha kèk szemfestèket. A tartes akciòknál is rendelek mindig vmit. Tegnap a CT bar of gold highlihterèn gondolkodtam, mert fèlàron van fent , de a többi 30 Highlighter mellè tènyleg felesleges. Viszont az ND Goldnak sem bìrtam ellenállni, fb csopiban feltette egy csajszi majdnem félàron ès szinte ùj. Ès ugye több mint 1 ève vergődöm, hogy vegyem, ne vegyem. A hourglas ghostot sem vettem volna meg teljes àron, de kokapu kuponjàval és a többi szàzalékkal ,ès persze mivel limitàlt, jönnie kellett.
@silver: Nagyon igazad van. Én is gondolkodok egy ideje, mi az oka a vásárlási mániának. Talán megvan az oka. Azt se tartom véletlennek, hogy most határoztam el, hogy kevesebbet vásárolok. Bízok benne, hogy valami változás megindult. Ha más nem, legalább a felismerés megtörtént . Viszont az a helyzet, hogy a vásárlás nem olyan dolog, mint például a cigaretta. Az élet része, nem csak extra örömforrás. Nem működik a teljes kiiktatás. Lehet a kencéknél meg tudnám állni, hogy ne vegyek semmit, de akkor tuti több ruhát, esetleg konzervuborkát fogok venni… Így jutottam arra, hogy nem tiltom el teljesen magam a krém és smink vásárlástól. De igyekszek tudatosan átgondolni, tényleg szükséges-e az adott dolog.
Én most határoztam el, hogy a drogériás cuccok nagy részét ki fogom szorítani és inkább high-endet veszek, nekem ez lesz a low buy.
Sok drogériás sminket vettem, és mivel sokszor volt kicsi összeg, nem éreztem nagynak a költést. Viszont egy drágább palettánál, rúzsnál vagy bárminél, nagyon meg fogom gondolni kell-e nekem vagy sem, mert egyszerre sokat mindig sajnálok kiadni.
Nekem a “tuti” tippem saját magamnál: a Jóbarátok sorozatban van egy rész, amikor Ross Rachel húgával randizik és arról beszél, hogy nem is akarta megcsókolni de megtette (valami ilyesmi). Erre Rachel válasza: “Nagyon egyszerű nem megcsókolni valakit. Csak ne tedd rá a szád!”
Ennek analógiájára mindig eszembe jut ha azzal önámítanám magam hogy jaaaj nem akarom megvenni de mégis megveszem. Nagyon egyszerű nem megvenni az ezredik bigyót is. Csak ne tedd a koraradba / ne fizesd ki / zárd be a honlapot! Ennyi. Mint amikor azt kérdezik mivel fogytam 20 kilót…semmi csodamódszer. Csak nem ettem édességet, fehér lisztet és olajban tocsogó dolgot. Az esztelen halmozást is baromi egyszerű visszafogni…semmi titok vagy csodaszer. Csak ne. Vedd. Meg. Nekem ez vált be
Nekem ennyi ami visszatart Elmondani nem tudom hány honlapot zártam be az elmúlt félévben…amiket be szoktatok linkelni hogy ilyen akció, olyan free shipping, amolyan trendkiadás, mindig megnyitom. Aztán van hogy a kosaramba is bepakolok. De aztán győz a józan ész és bezárom.
Maradok az ünnepre vásárlás mellett, szülinap, névnap, évforduló, karácsony, ezekre tartogatom a tizen- huszonezres vásárlást. Így az adott dolgot is jobban értékelem És így nem kell lemondani az élvezetről
Sokadjára olvasom egyébként hogy nem bírna valaki lemondani a shoppingról. De miért kell lemondani?
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy én pl. minden ünnepre sminket vagy parfümöt kérek férjtől, családtól. Ez egy évben legalább 4-5 nagyobb értékű beauty cucc. Ez azért nem kevés. Mármint persze ahhoz képest kevés, hogy hetente rendelhetnék meg leüthetnék valamit a zsibin. De ez olyan, mint a diéta: csak elkezdeni nehéz. Nem kell teljes no buy-t tartani, meg semmi kacifántos szabályt koholni amit ilyen-olyan kiskapuval úgyis megszeg az ember, nálam legalábbis bejött hogy azért X havonta van új szerzemény, ezt megszokja az ember és “kigyógyult” a kényszeres vásárolgatásból, ha valóban szeretne.
Mi lenne ha kisebb termékeket vennél? Az utazóméreteket könnyebb elhasználni és több dolgot próbálhatsz ki. Nincs olyan érzésed, hogy muszáj csak 1-2 terméket használnod, hogy biztosan ne romoljon rád a nagy kiszerelés. Drágább dolgoknál nagyobbat lehet bukni minden teljes kiszereléssel, ha korábban nem próbáltad. Utólag még mindig megveheted a nagyot is, ha tetszik.
Üdvözlöm a témát! Már töprengtem, hogy indítsak-e hasonlót, de úgy éreztem meglincselnétek, hiszen itt az ellenkezője van, új dolgok mindig, még szebb, meg jobb felkutatása, beszerzése Ez nagyon jó dolog, én is csináltam egy darabig.
Nekem egy ideje megvannak a saját megfejtéseim a felesleges vásárlásaimra és jobban megy a “lemondás”, de nem vagyok tökéletes, becsúszik időnkénz ez-az. Ilyenkor nincs ostorozás csak elkönyvelem magamnak, hogy felesleges volt és ha odafigyelek 1-1 megkívánásnál, felteszem magamnak a megfelelő kérdéseket, akkor nem lemondásként érzékelem, hanem a nekem megfelelő, jó döntésként. Aztán megpróbálom a fel nem használt energiát valami értékesre (nem pénzben) irányítani. Ez nehéz eleinte, de bele lehet jönni.
Kisbabával otthon ez a nem veszek semmit dolog sokkal nehezebb Leszakadni a netkapcsolatról meg szinte lehetetlen küldetés, ha bezárva érzed magad. Veszélyes üzem, teljesen érthető.
Nekem is nagyon aktuális lenne a dolog… A sminktermékek terén szerencsére már többnyire megtaláltam azokat a termékeket, amik beváltak, így már nem is merek kísérletezni, mert régen rengeteg pénzem ráment pl. az alapozókkal való kísérletezésre. Viszont az egyéb szépészeti termékek terén még mindig van kísérleteznivalóm (főleg arckrémek, szérumok, fényvédők, kézkrémek, testápolók, lemosók). Ezekkel az a baj, hogy hiába veszem meg, ha nem válik be, nem akarom/tudom elhasználni, nehogy kárt okozzon. Ezeket jó esetben el tudom adni, de ha nem, akkor csak gyűlik, mert kidobni sosincs szívem. Elég nehéz dolog ez…
Én pont ezt csinálom. Hiába “éri meg” összességében a nagy kiszerelés jobban, annyi sminkem van, hogy nem használnám el úgysem, úgyhogy amiből lehet, utazó kiszerelést veszek.
Minden hozzászólásban van valami megszívlelendő. Szerintem nagyon jó kezdeményezés ez, de nem lehet betartani. Ez olyan, mintha egy alkoholista azt mondaná, hogy mostantól csak egy deci bort iszom naponta. Nem fog menni. Igazából akkor tudjuk magukévá tenni az “üdvös” gondolkodást, ha felismerjük, hogy a vásárlás ugyanolyan szenvedéllyé tud lenni, mint bármi más: evés, alkohol, cigaretta, édesség. Addig nem tudunk előbbre lépni, amíg csak hárítunk, amíg nem ismerjük el, hogy ez függőség. Nekem akkor jött el a pillanat, amikor összeadtam, hogy fél év alatt egy teljes havi fizetésemet költöttem el kencékre, sminkekre, és elszégyelltem magamat. Ez nagyon sok. “Igen, de boldoggá tesz”. Meddig? Amíg meglátjuk a következő izét. A palettát, amiből csak két színt fogunk használni, a tizedik rúzst, amiről azt olvastuk, hogy ez aztán nem kopik, nem úgy, mint a kilenc, ami már otthon figyel, a krémet, ami sokkal jobb lesz, mint az eddigiek, a “még jobb” alapozót… Hogy ki mekkora készletet halmoz fel, az már csak a lehetőségein múlik. Nekem a tíz rúzs is sok, de kinek mennyi. “Igen, de más cipőt, ruhát vesz, én sminket.” Hárítás. Kérdezzük meg magunktól, hogy valóban szükségem van rá? Én sokszor megteszem, és segít. Lassú, nehéz folyamat, és sokszor elbukik az ember, de csak drasztikusan lehet csinálni. Az is segíthet, ha az ember kinéz valamilyen jótékony célt. Pl. “Ennek a rúzsnak az árát átutalhatnám az X. menhelynek, vagy a beteg Y. Pistikének” Nincs rá szükségem, tudok nélküle élni, nem szakad le az ég, ha nem tudok mindennap más színekben pompázni, de lehet, hogy egy ártatlan lénynek segítek vele. Áttenni az értékrendet.
Saját tapasztalatból írtam mindezt, még én is tanulom, gyakorlom, de azt vettem észre, hogy szép lassan közeledem a reális gondolkodás felé, és boldoggá tesz minden apró győzelem magam felett.
Úristen, minden szavaddal egyetértek Nekem is volt olyan korszakom mikor azt mondogattam hogy oké, de ruhát meg alig veszek. De persze rájöttem hogy ez csak süketelés. Ami nekem bevált az az, hogy leültem átgondolni hogy oké, mi az amire tényleg szükség van. Nekem is nagyon sok rúzsom van, de nem használom őket, mert egyszerűen nem szeretem a rúzs érzetét a számon, zavar, hogy csak evésig-ivásig szép, tehát max nagyon nagy alkalmakra használom. Ezért amióta ezt megfogalmaztam magamban, nem vettem rúzst.
A másik szenvedélyem a paletta halmozás. Ebben is az segített, hogy ráeszméltem, nem is készítek bonyolult sminkeket a mindennapokban, amik sok színből álló palettákat igényelnének. Tehát a paletta vásárlásban is megálltam, mert ahogy végignéztem rajtuk, rájöttem, hogy minden egyes szín megvan bennük, amiket valaha használnék, ráadásul egy életre elegendők lesznek.
Szerencsére pirosító, highlighter mániában nem szenvedek, ezeket nem tartom a smink nagyon lényeges elemeinek