Az utóbbi időben egyre több fórumbejegyzésben van szó arról, hogy vásárlásstopot / vásárláscsökkentést tezveznek a kedves fórumozók, vagy már a kellős közepén vannak. Ettől nem teljesen függetlenül kérdezem, hogy van itt valaki, aki úgy érzi, hogy elégedett a vásárlási szokásaival? Pl. Az arany középút “se sokat, se keveset”? Egyáltalán létezhet-e arany középút?
Nekem sok termékem van, igen tekintélyes, szép gyűjteményt alkotnak, és örömet okoznak. Néha mellényúlok, de a nagy részük elégedettséggel tölt el használat közben, ill. már tudom, melyek azok a márkák, amikben megbízhatok.
Igyekszem “egyenletesen” vásárolni, ami ritkán jön össze, vagy nem érdekel semmi, vagy felbukkan 3 paletta is, amibe beleszeretek, ezért igyekszem tervezni. Pl. most nemigen rendelek semmit a Cultbeautyról (ingyenes a szállítás), mert egy-két kisebb márka Black Friday akciójára gyúrok.
Jelen. Ahogy már írtam, ünnepekkor veszek ajándékba kapott pénzből palettát, parfümöt, stb.
Ezt leszámítva természetesen veszek napi cuccokat is, ha elfogynak (spirál, BB, sampon, stb), vagy amikor pl. lázasan keresem az ekcémás arcomra a megfelelő krémeket.
Persze tudnék hetente zsibizni, drogériázni, rendelni, de akkor egyrészt kisebb lenne a cuccaim eszmei értéke ha mindent megvennék azonnal amire vágyom, másrészt azért nyilván nem végtelen a tárcánk, kisgyerekek mellett nem fér bele a heti bjútisopping. De most így jó, izgalmas a közelgő ünnepek előtt nézelődni, mik is legyenek a kiválasztottak
Most volt szülinapom, akiktől pénzt kaptam, tőlük egy Fenty beauty gloss szett lett az ajándék, illetve @anon27689852 jóvoltából egy Tartelette paletta, egy nadrág és férjuram pedig az UD Honey-t “szponzorálta”, de ezt megkaptam korábban.
Az arany középút szerintem nem definiálható. Mármint mindenkinek mást jelent, de ez normális. Pl. az ehet-e édességet a gyerek kérdésre is minden anyukának más a középút: egyiknek heti egy túró rudi, másiknak egy kis bio müzli szelet, harmadiknak pedig a napi egy tábla Milka helyett a kétnapi.
Sminkre lefordítva: aki naponta vásárolna annak már az is arany középút, ha csak hetente vesz valamit. Másnak ez viszont nem a közép, hanem a csúcs amit pont hogy redukálni akár. Szóval ilyen ebben a témakörben nincs, mert egyénenként változik. És ahogy lenni szokott, az ember bemagyarázza magának hogy ő voltaképpen az arany középúton jár. Emberi tulajdonság
Kicsit más, de én most szeretnék őszinte lenni: a legtöbb nő maga sem tudja, hogy elég-e/sok-e/kevés-e amit vásárol. Ennek tökéletes szemléltetője ez a fórum, ahol egyik topikban low buy-ra biztatja egymást majdnem minden hozzászóló, másikban egymás kétnapi, vagy heti haul-ját dicsérgetik, harmadikban a leendő virtuális kosarat pakolja az ember lánya. Szóval totális ambivalencia. Pár fórumtag van csupán, akik következetesek önmagukhoz (azaz boldog ha vásárol és nem nyafog hogy jajnemkéne, hanem elégedett a helyzetével és ezt vállalja is ) Ettől még mindenki jó ember, nehogy bárki félre értse Csak néha kissé megcsap a skizofrénia szele a fórumon
A skizofrén érzés a fórumon teljesen valós jelenség. Olyan emberek írják ezt a fórumot, akiket valamennyire össze próbál tartani a közös érdeklődési kör, de mivel minden ember más, más-más felfogással, nézettel, értékítélettel vagy akár anyagi helyzettel, ezért óhatatlan a széthúzás, és ellentét. Mi, akik nyafogunk a számunkra eltúlzott vásárlásokkal, (számunkra fontos) okkal tesszük, és persze mindenkinek más-más oka van erre is. Úgy gondolom, hogy a nyafogós, kiadási költségcsökkentésre vágyó sorstársaim azért vállalják ezen véleményüket és óhajukat ezen a fórumon, - ahol a legnépszerűbb topikok a különféle kozmetikumok ajánlása, népszerűsítése, vásárlói kedvre való buzdítása…stb - mert ők is szeretnének pozitív megerősítést, vagy akár támogatást kapni az elhatározásukhoz, és kitartásukhoz. Csakhogy pontosan azért lesz mindez skizofrén, mert nem csak a média, a különféle üzletek, barátok…stb., hanem itt a KM-en, és a fórumon is ugyanaz a népszerűsítés, vásárlásra való buzdítás megy, mert ugyanolyan, illetve még nagyobb hatása van mint akár egy tv reklámnak. Ja, és emberi tulajdonság, - mert az ember társas lény, - hogy tartozzon valahova, számítson a véleménye, vagy akár saját maga. A nem kívánatos vásárlási energia másra történő átcsoportosításával együtt, - lássuk be - a leghatékonyabb kitartás akkor jöhetne szóba a legtöbb embernél, ha megszakítana kb. minden szálat, ami kicsit is az általa nem kívánt vásárlásra ösztökéli. Biztosan vagyunk még páran olyanok is, akiknek az életéből csak és kizárólag pár pillanat jut ezen kedvtelésére, és a közvetlen vagy közvetett környezetükben sincs semennyi megértés és elfogadás sem ezen a téren, ezért mondjuk úgy, hogy mankót jelenthetne az ilyen, vagy ehhez hasonló fórumok. A problémákat viszont senki nem karja hallani, vagy olvasni, így a vásárlási kedv letörését sem! Racionális megoldás az lenne, akinek gondja van a vásárlásokkal, vagy bármi mással, az oldja azt csendben meg, hagyja a többi lelkes fórumozót tobzódni, és örömködni, tehát találjon valami mást helyette. A világ legstabilabb sziklája is megremeg, de még meg is reped, sőt omlik is le belőle bizonyos természeti csapások hatására. A problémás (túlzott) vásárlást valami ill. valamik kiváltották, és egészségtelenné tették, bár én vallom, hogy az, ami valakinek ténylegesen a hobbijává válik, az akkor lesz igazán hobbi, ha legatyásít, mert ebből is látszik, hogy tényleg foglalkozol vele, érdekel, és csinálod! Az sem véletlen, hogy a problémázó “hobbista” regisztrál egy hobbijához szorosan kapcsolódó fórumra, oldalra, mert neki is van a témában véleménye, tapasztalata, amit szeretne meg is osztani, és hát ebbe beletartozik a negatívum is, meg az óhaja, sóhaja, bánata és ami a szívét nyomja, köztük az esendősége, és gyengesége is, meg a következetlensége is (szíve és elhatározása szerint szeretne valamit, ami lemondással jár, de mivel szervesen az élete részét képezte eddig (vagy valamiből kiutat, menekülést jelentett esetleg), ezért könnyebben megbotlik a saját felfogása szerint, amit kifejezetten kudarcnak is fog megélni,… ördögi kör kezd ebből kijönni. Nem tudom, hogy érthető-e mit akarok mindezzel a sok kicsapongással mondani, az élet nem csak fekete vagy csak fehér, hanem a többi szín között is további rengeteg színárnyalat húzódik meg!!! Mint tudjuk a szürkének is több, mit 50 árnyalata létezik.
Arcápolókban/sminkben nem vagyok erős (ld. low buy topic). Azt hiszem ezt kár lenne tagadni .Szerintem túl sok az inger, és jutalmazási mechanizmusként tekintek a smink vásárlásra, szóval egyértelműen távol állok az arany középúttól.
Viszont más téren elégedett vagyok magammal: A testápolási termékek vásárlása szerintem teljesen normális keretek között mozog nálam, természetesen megfelelő időközönként veszek tusfürdőt, dezodort, és egy típusú testápolót.
A ruha szerintem érdekesebb kérdés. Itt azt érzem - ellentétben a sminkkel - hogy kezdek révbe érni. Tudom milyen fazonok és színek állnak jól, az aktuális trendek már nem annyira érdekelnek. Úgy érzem, van jópár időtálló darab a szekrényemben. Régebben úgy éreztem, hiányoznak dolgok, vagy megtetszett egy divatos fazon, legalább annyira, hogy vegyek 1 dolgot, aztán még egyet… Végül szezononként 4 termékem volt, amit összesen egyszer vettem fel. Viszont kb. 1 éve már kifejezetten praktikus szempontok szerint szerzek be egy-egy darabot. A terhesség alatt igyekeztem olyan ruhákat vásárolni, amik esetleg később is hordhatóak lehetnek. Így kevés, de jól variálható ruhadarabot vettem. Rájöttem, hogy 4-5 szettel is gond nélkül el lehet lenni, nem kell 20 ruha vagy nadrág.
Ruhat nem vettem sokat iden, csak ami kellett tenylegesen. Nyari felsoket, nadragokat, szoknyakat egyaltalan nem vettem, osz elejen talaltam egy kb. terdig ero nyari ruhat akciosan a meretemben, ami tetszett, ezert megvettem (hordani mar csak jovore tudom). Talaltam szep taskakat, ezek evekig meglesznek majd. Oszi-teli dolgokat most kezdtem venni, tavaszi akciozaskor vettem par melegebb dolgot azok jok lesznek most is. Most osz ota 2 pulcsi es 2 sapka jott haza, meg egy pulcsi fog (ha meg lesz a meretemben) es kb. ennyi lesz szerintem. Tavasszal majd beszerzek meg egy fekete (nem sport) cipot.
Arcapolokkal most kiserletezem, de a The Ordinary oldotta meg a fobb gondomat, ami nagyon olcso.
Smink van eleg itthon, par dolgot meg szeretnek kiprobalni, de van eleg. Szemre valo ecsetekkel tudnek meg mit kezdeni, de egyeb arcra valo nem kell.
Parfumot vettem parat, bakancslistas darabok mind.
Van amire nem koltok (kozmetikus, kormos, masszor, pia, cigi, gyorsettermi vacak), fodrasz csak ritkan, mert nehez bejelentkezni (meg legutobb komoly trauma ert es minden nap latom a tukorben az eredmenyt), ezert meg az anyagiak teren megvan az egyensuly es fogyogat a bakancslistam.
Hajapolokbol az utobbi 2 evben sokat kiprobaltam. Ha nem kezdtem volna oszulni, a sajat hajszinem maradt volna. A vegyileg nem kezelt haj egeszseges, keves apolast igenyel… sokat sporolnek, ha nem erdekelne az oszules. A fiataloknak mindig azt mondom, tartos hajfestest, szokitest hanyagolni kell, amig csak lehet, mindenki visszasirja majd azokat az eveket, amikor nem latta az esustos hajszalakat a tukorben, vagy hetek utan lenovest.
U.I.: Nem kell senkit eltartartanom, csak magamat, igy azert mas, mint akinek gyerekei vannak. Tudom a pelenka, babakaja, parhavonta uj ruhak a gyereknek mind nagyon draga (ha nincs rokon aki leadja a kinott dolgokat). Egy anya pedig orommel lemond barmirol a gyerekei miatt.
Teljesen igazad van és egyetértek Veled! Én ténylegesen visszaszorítottam a sminkvásárlásaimat, mert a koromnál is fogva olyan készletet halmoztam fel, ami már engem nyomaszt és egészségtelennek tartok és…
Közben pedig nagyon sokat változott a bőrömmel együtt azon termékek listája, amik mai napig is jól mutatnak rajtam, és ugyanolyan magabiztossággal tudom őket nap, mint nap használni. Tehát van egy korábbról is meglévő készlet, ami azért használatban van, de kínlódok csak velük, mert egyik nap oké, másik nap katasztrófa, de újra és újra előveszem, mert csak arról mondok le végérvényesen, ami számomra már menthetetlen. Aztán persze jönnek újabbnál újabb, reménnyel kecsegtető cuccok tömkelege, és a kisördög sugdossa a fülembe, hogy háta most, hátha ez… ekkor jön a nagy dilemma!
Mivel tanulnom kell a korábbi hibámból (okos ember nem követi el 2x ugyanazt a hibát, dehogynem ), szóval amit nem tartok ildomosnak újra elkövetni, ezért hoztam meg a szabályomat. Fiatalkori étkezési zavaraimból megtanultam, hogy a túl szigorú, és túl nagy elvárás támasztotta követelmények megboszúlhatják magukat, és hogy tartható legyen, ezért lelkiismeret furdalás nélkül meg szabad engedni néhány (kevés és ritka gyakorisággal) úgymond ártalmatlan kiskapukat. Nálam smink terén ezek azok a termékek, amikre az emberek nem azt mondják, hogy hű de művészi, látványos sminked van, hanem, hogy ma igézőbb, fiatalosabb, vagy csak szimplán bájosabb a megjelenésem. Természetesen a meglévő készletben is van több ilyen, és persze pontosan a megszorítás elhatározásakor fog feltűnni olyan termék, ami pontosan ezeket a kívánalmakat teljesíti, nálam ez pont a most megjelent ColourPop Coconuts paletta, és persze Lisa Eldridge-nek is pont most kellett előrukkolnia a tökéletes piros rúzzsal, tiszteletből, és persze a limitált kollekció miatt beáldoztam a hitelességemet és következetességemet. Nem gondolom vagy élem meg hatalmas tragédiának, mert tartom magam továbbra is a megszorításokhoz, és azért mert én ezt akarom.
Mások nevében persze nem tudok nyilatkozni, mindenesetre ahogy @Natulcien is őszintén leírta a saját eredményeit ezügyben, így én is nyilatkozni gondoltam a magam részéről, szóval semmi sértődés, vagy személyeskedés egyáltalán nincs a dologban, csak kinyilatkoztam, sőt szándékozom a jövő évben is nyilatkozni, hogy hogy haladok.
Hú ne is mondd, szebbnél szebb kísértések látnak napvilágot az utóbbi időben!
Aki komolyan gondolja egyébként, ott az is “csalás”, ha másra meg sokkal többet áldoz (ruha, vagy koreai bőrápolás, netán indonéz termékenységi szobrok, tökmindegy mi ). Én beleestem már ebbe régebben, és itt is láttam ezt, csak keveseknek tűnik fel, magamra is ismertem De tény, hogy boldogságot okoz egy-egy új szépség. Ebben azt hiszem minden fórumozó egyetért
Nálam ami valaha elszaladt még velem az a cipők és bizonyos ruhaneműk, illetve minden ruhanemű , mert mindig meg tudtam magyarázni magamnak, és másoknak is persze, hogy erre, és erre a stílusú ruhára, cipőre azért van szükségem több, különböző szabásban is, mert kell a munkámhoz, utazáshoz, pihenéshez, szórakozáshoz, ünnephez…és így tovább. Persze amikor a létező legnagyobb bőröndbe sem fértek bele 8-10 napra a ruhaneműim, akkor azért gondolkodóba estem, de ezt a kérdést most elég tartósan megoldotta az egészségi állapotom, mert pontosan az ellenkezőjére esett vissza a ruhavásárlási kedvem. Az a kérdés meg hajnalban a szekrény előtt állva semennyit sem változott, hogy akkor most mit vegyek fel, mert nincs egy rongyom se. Akkor is így vélekedtem, meg most is. Amúgy nekem a sminkkészletem akkor érte el a tarthatatlan állapotát, amikor regisztráltam a KM-re, sportbalesetet szenvedtem, azaz szétestem.
Ja, a széleskörű sportruházatról se feledkezzünk el!
A házasságom elején (16 éve) pedig a konyhába kezdtem el sütő-főző cuccokat feltankolni, na de ezek jelentős százaléka használatban is van mai napig is. Más felhalmozásom nincs, már bélyeget sem gyűjtök, azt kisgyerekként követtem el, és még mindig megvannak. Kozmetikumokban sokkal jobban tudom tartani magam, ott majdnem hogy csak váltó cuccaim vannak, mármint elfogy, és van egy max. kettő utánpótlás.
A sminkcuccoknál nálam nem elég az, hogy hű, de dizájnosan néz ki, vagy mennyire tetszetősen van megcsinálva, én régen se így választottam, mégis sikerült felhalmozni.
Szerintem nem ciki bevallani az esendőséget, sőt. Nehezebb bevallani, hogy elhatároztam valamit, de nem sikerült, mint elhallgatni és mosolyogva adni a tökéletest. Ennek ellenére az sem jó, ha minden - vásárlásra és az ellen - is lelkesen felszólal valaki. Az arany középút megtalálása - bármit is jelent ez az illetőnek - egy hosszú folyamat lehet. Ebbe bőven beleférnek a hibák.
Örülök az érdeklődésnek és a válaszoknak már azt hittem, velem van a baj, hogy én nem gondolom, hogy baj lenne, ha néha veszek magamnak sminket (vagy hogy kilométeres kívánságlistákat írok, sokszor nem is konkrét termékekkel, csak elképzelésekkel, de amiket mindig elkeverek, aztán jól nem tudom reprodukálni a felét, ami rajta volt, de egyébként meg így is jó ha 2%-át megveszem végül). Igaz, nagy ritkán én is beleesek az impulzusvásárlásba, de ez az elmúlt 3 hónapban kétszer fordult elő, egyszer ráadásul be is jött a dolog. De ez nem azt jelenti hogy boldogságomban vagy szomorúságomban sminkvásárolni megyek, sőt, nem is rutinszerűen. Már nem. De tény, hogy kikapcsol, feltölt a teszterek próbálgatása, és örömet okoz, ha találok valami kincset, amit hazavihetek a gyűjteményembe. (Jó, ez is gáz lehet valaki szemében, hogy amúgy inkább gyűjtő vagyok… szóval mondjuk van olyan palettám, amit csak alkalmakra használok, mert mondjuk mindennapra nagyon sok. Meg van olyan is, amit annyira nem szeretek, de megtartottam, a hozzá fűződő emlék miatt.)
Nem gondolom én sem, hogy ciki. Csak arra értettem amit írtam, amikor valaki maga sem tudja mit akar, ha spórolni kell, akkor azzal ért egyet, ha másik topikban meg beszerezni minden újat akkor meg azzal. Ez nem az esendőség bevallása, hanem a meggondolatlanság inkább, hogy most akkor a Low buy-ra vagy a heti shoppingra buzdítsa valaki a társait.
Azt hiszem félreértettem mire gondolsz. A minden témában lelkes hozzászólók tényleg kicsit más téma.
De akkor itt most a meggondolatlansággal van valami probléma? Nem tudom, én azt hittem itt mindenki elfogadja úgy a másikat, ahogy van, mert tuti, hogy egy közös van bennünk: a pipereimádat
Van aki leírja a saját belső “harcát”, aztán megmutatja miket vásárolt. Nincs ezzel semmi gond, én szívesen olvasok mindkettőről! De attól tartok, hogy itt egy-két válasz hatására meg fog csappanni az unboxingos képek száma, pedig én szerettem nézegetni, de ne legyen így.
@Vicus Nem gondolnám hogy megcsappanna az unboxing képek mennyisége. Hisz a piperemánia összetart
Én amúgy nem vásárolok sokat, elég anyagias vagyok, nehezek adok ki sminkre, kozmetikumra, ruhára pénzt, ha mégis, akkor százszor átgondolom. De ennek is megvan a negatív oldala, sok idő elmegy a nézegetéssel, utána olvasgatással, vívódással, hogy kell-e ez nekem? Van, amikor bespájzolok ugyan valami fogyó dologból, ha pl. éppen akciós, de amúgy nincsen nagy gyűjteményem semmiből. Persze egy időben sok körömlakkom volt viszonylag, meg volt, hogy egy év alatt magamhoz képest sok palettát (4-5, így lett összesen 9) vettem, de mára úgy érzem, hogy elég az, ami van, nincs hosszú kívánságlistám smink terén, inkább arcápoló dolgokból van sok wishlisten, de azokból is csak akkor rendelek, ha valami el fog fogyni és kell a helyére másik. Persze nem mondom, hogy megtaláltam a számomra tökéletes termékeket, szeretek kísérletezni, de halmozni nem
Szóval én nagyjából meg vagyok elégedve a vásárlási szokásaimmal. Azt az évi 4-5 palettát sokallottam, de aztán rájöttem, hogy ez csak egy átmeneti állapot volt, mert végre volt rá megfelelő anyagi keret és le fog csillapodni a dolog, mert lett egy olyan készletem, amit jól ki tudok használni.
Számomra nem. Csak az a fura (nekem, de ez szubjektív), hogy valaki pl. elkezdi pedzegetni a “ne vegyünk kínai gyártmányt”, akkor hirtelen többen is egyetértenek hogy ja fúj, ne vegyünk, az borzasztó. Aztán másnap valaki vesz 3 kínai palettát, erre meg az lesz az irány hogy hú de jó megveszem én is, én is, hol vetted, nekem is kell.
A meggondolatlanságot nem a vásárlásra értettem, hanem amikor az ember nem gondolja át hogy tegnap még a másik oldalon kampányolt.
A haul fotók nem fognak megcsappanni, hiszen a fórum egyik alappillére a termékvásárlás, sokan szeretik nézegetni. Akit zavar, ne nézze. Amikor nekem egy topik sok lett, nem néztem.
Kinek mi az elég…
Nekem elég az, amiket megveszek.
Az enyem nem fog. Magamnak vasarolok, nem masoknak. Ha valakit zavarnak a kepeim, majd ignoralja oket. Viszont neha nekem is az jott le, hogy szegyellje mar magat akinek nem csak 1 db van mindenbol.