Szerintem mindenkinek saját dolga miből mennyit vásárol, milyen szempontok szerint és mennyi elég. Persze, hogy terheli a pénztarcát, de ez is mindenkinek más arányban, szintén egyéni problema (vagy nem probléma 
)
Én rengeteg sminket vennék, de nem teszem (most épp ész-szerűen) mert mostanában a bőröm se és a szemem se nagyon kér belőle. Imádója vagyok a beauty vackoknak és folyton kenném magam, de most a túlélés elveszi az energiát.
Én nem érzékeltem mást itt a fórumon, csak enyhe nyomast, hogy vegyek meg jó cuccokat. Ez nem direkt nyomás, csak ahogy olvasok és nézek megkívánom.
És van másik oldal is, akik feleslegesnek tartják a 10. palettát, de csak azért, mert nekik elég, ami van és nem akarnak, nincs idejük, pénzük, akármilyük rá. De semmi közvetlent nem éreztem innen sem.
Bennem viaskodik a “jaj, de szép meg jó, kell” és a “még egy teher a földi szemétdombnak, nincs rá szükség” gondolatok.
Én úgy gondolom, mindnyájunknak EGYEDÜL kell megküzdenünk a belső démonjainkkal!
Én erre a fórumra tájékozódni és tanulni jártam/járok.
Szerintem én pontosan így vásárolok, de mások szemében átlagos, szinte igénytelen készletem van főleg sminkcuccokból, valamint haj- és testapolasi termékekből. A Parfum megtalálása elég nagy nehézségeket okoz, annyira jó lenne már a számomra tökéletes illatot birtokolni, félelmetes látni a több száz üveges niche kollekcióval (és ugyanilyen nagyságrendű krémmániás adásvétellel) rendelkező kollegakat, rám is ez vár?
Cipő, táska, ruha ugyanez: a filozófiám a magas minőség, minimál mennyiség. Képes vagyok éveken keresztül hordani egy designer táskát, amíg tönkre nem megy, és nem is vágyom többre. (Ha végtelen pénzem lenne, akkor lehet, hogy másképpen gondolkoznék 
) Anyagilag ez nem biztos, hogy megéri, de az örömöt számomra ez adja, ezért így csinálom.
Egyébként ez nem való mindenkinek, mindenki úgy vásárol, ahogy neki tetszik, bár talán a környezetvédelmi része megkérdőjelezhető, de a magyar átlag össze sem hasonlítható azzal, ami pl az USA-ban, vagy Nagy-Britanniában megy.
Egyébként itt a fórumon tuti senki nem ítélkezik a hölgytársak kollekciói felett;)))
Most picit visszaolvasgattam a kommenteket, elég sokan gyötrődnek azért, mert sokat (?) vásárolnak. Ameddig nem ölt beteges méreteket és boldoggá teszi az embert, addig miért ne? Örüljünk, hogy olyan korban élünk, ahol ez megadatott, 30-40 éve max a dívák vagy az uralkodócsalád tagjai rendelkeztek ekkora budoarral, de nekünk sokkal jobb termékeink vannak;)
Én 30 évvel ezelőtt 20 éves voltam. Hát sokunknak félreállna itt a szája, ha újra abban a rendszerben és abból a kínálatból lehetne csak válogatni!
Én megmondom őszintén imádok vásárolni, fiatal korom ellenére rengeteget dolgoztam és szenvedtem azért, hogy megtehessem (nem mintha más nem dolgozta volna végig úgy az életét, hogy saját magára sosem tudott költeni, és őket tényleg nagyon sajnálom és respekt!). Ezért sosem fogok írni a Vásároljunk kevesebbet topikba.
(Amúgy én is képes vagyok inkább kopásig használni egy designer táskát. )
Egyedül akkor mondom azt, hogy nem kellett volna megvennem valamit, tehát csak akkor sajnálom a pénzt valamire ha azután, hogy nekem nem vált be, más sem tudja örömét lelni benne a környezetemben és kuka. Na arra sajnálom, egyébként vállalom a gyarlóságomat, a vásárlás puszta ténye engem boldogít, ez van. Az, hogy nem halmozok meg csak azért van, mert hajlamos vagyok hirtelen felindulásból elajándékozni még azt is, amit elhasználnék, mert egy kicsit szentimentális vagyok azokkal a lányokkal kapcsolatban, akiknek nincs annyi pénzük, hogy feltétlenül high end dolgokat vásároljanak. Nagyon jól tudom, milyen ácsingózni úgy sminkdolgok után, hogy 2 fillérje sincs az ember lányának. Most meg miért ne adjak Nekik is és magamnak is? Szóval nem, nem a tudatos vásárlás miatt nem halmozok, hacsak nem számít tudatosnak az, hogy igazából azt veszem, amit ténylegesen szeretnék is használni, csak úgy gyűjteménybe, hogy legyen az is a polcon nem, bár nekem azzal sincs bajom, ami jól esik, azt kell csinálni.
Amin kiakadtam és erről már volt szó, hogy egy rúzs véleményezésénél valaki azt írta le, hogy az aranyásóknak, luxusfeleségeknek meg még nem tudom kiknek való. Hát én köszönöm szépen egyik sem vagyok és ezzel saját magát minősíti. Summa summarum én úgy érzem, annyit veszek, amennyi nekem jó, tehát “elég”.
Az biztos! De már a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest* is óriási a különbség, nemcsak a választék, hanem az elérhetőség szempontjából is. Bármi 1-2 héten belül megérkezik a világ bármely pontjáról.
*Semmi nem volt még 10 éve, amit most használok, még a márkák sem léteztek😄
Kivéve persze az imádott Meteoritjaimat🥰
Akkor is tudatos vagy 
Ha már ezt így végiggondoltad és tudod magadról, hogy mit fogsz használni, az bizony tudatos gondolatok utáni döntés. Igen, kezd visszataszító lenni ez a szó: tudatos. Lassan elcsépelt lesz. Van kellemetlen felhangja, ha úgy használjuk, de itt pozitív +++ 