Arra van valakinek tippje, hogy szúnyogcsípés nyomát hogyan tűntethetném el a lábamról? Van néhány több éves is, halványan, de még látszanak. Pedig nem is vakartam. Ezek a mai szúnyogok ritkán csípnek, de az sosem akar elmúlni.
Erre én is kíváncsi lennék. Június első napjaiban permetezés másnapján megcsípték a lábam, óriási lett a helye és nem vakargattam őket, nem lett belőlük seb, de még mindig sötétebb ott a bőröm, látszik a helyük. Nekem eddig AHA volt rá az ötletem majd télen, de hátha valakinek lesz más ötlet is.
1 Likes
Képzeljétek! 1 hónapja minden reggel kávézom és mióta ‘rászoktam’ a kávéra azóta nincsen egy db gyulladt pattanasom sem!
Egészségesen táplálkozom
(húst mindennap eszek) és néha mozgok.
Az arcommal már nem foglalkozom annyit, mint régen. Alverdés krémet használok,még sincs pattanasom már elég régóta. 
Amikor mindenfélét rákentem az arcomra csak rosszabb volt a helyzet, hiába volt a krem márkás meg szép összetevők… Meg ugye a sok evés is okozta a pattanasokat, mindenfélét ettem folyamatosan főleg édességeket meg zsíros ételeket, mióta sokkal kevesebbet eszek azóta nem csak 10 kgtől szabadultam meg, de a pattanasoktól is! (uhh, de jó ezt kimondani, de azért lekopogom!
)
11 Likes
Gratulálok, ez szép! 
1 Likes
Köszönöm! 
Nem volt könnyű.
1 Likes
Mázlista! 
1 Likes
Tudom. És megtartani is milyen nehéz!
1 Likes
Miért vagyok mázlista? Kivancsi vagyok.
Nagyon ügyes 
1 Likes
Kicsit ehhez kapcsolódik, amikor egyszer szinte lesajnáltak azért, mert a külsőm nem természet adta, hanem mozgással-életmódváltással értem el.
3 Likes
Jaj pedig bár lenne annyi akaraterőm hogy olyan külsőm legyen mint szeretném! Mindig csak az igyekezet, egy kicsit cukor nélkül, egy kicsi mozgás, de nem életmód szintű a változás, így pedig lehetetlen. Tervben van persze a változás…
Egyébként nem értem, van aki nem tehet a külsejéről? Vannak természetes tulajdonságok persze, de az, hogy valaki egész nap ül vagy eljár mozogni, vagy mit eszik ugyanúgy a saját döntése. Innentől kezdve semmi nem természet adta.
1 Likes
Miért, milyen vagy természetesen? :o
És kik sajnáltak le?
1 Likes
Hát, ha valaki dolgozik meg van kapcsolata akkor nehéz, kinek van ideje már szinte bármire is…?
Fogadd el ugy magad, ahogy vagy! Ha a parod igy szeret, te is szeresd magad
1 Likes
Azt megtanultam, hogy sosem szabad az időt kifogásként használni. Munka, háztartás, gyerek(ek) mellett is sportoltam. Mindkét terhesség után lefogytam 16 illetve 15 kilót 6, illetve 5 hónap alatt, csak és kizárólag evés változtatással és rendszeres sporttal. Gyerek előtt is jártam.
1 gyerek mellett heti 2-3 step aerobic edzés, csak épp hétvégén jártam 6-ra hogy ne tőle vegyem el az időt, illetve este. 2 gyerek után pedig szintén este, futni jártam.
Az evés pedig sokkal többet számít mint a sport (70%-ban helyes evés, 30%-ban a mozgás a fogyás) Semmi fehér liszt, kristálycukor, stb. Kitartás kell hozzá és ha úgy adódik, hajnali kelés. Szintén gyerekes barátnőm hajnali 5-kor kel és akkor fut, hogy mire a férje és a baba felkel, hazaérjen. Nagyon tisztelem ezért.
Egyébként nagyon sok ismerősöm van akik mindig időhiányra fogják hogy nem tudnak mozogni. Holott nincs gyerek, főzni is max heti párszor főznek, de azt tudom mert mesélik hogy minden este sorozatot lesnek nachos közben…Ezen mindig mosolygok
1 Likes
Nagyon szép eredmény, az evés valóban nagyon sokat számít. Tényleg az alakunk alakításának 70%-ában az számít.
1 Likes
Annyira igazad van, de olyan nehéz! Az önelfogadás nem erősségem. 
Egyszerűen csak azt látom, hogy ha így vagy úgy néznék ki, akkor mi állna jól, stb. Most sem tartom magam csúnyának és igyekszem ízlésesen öltözködni, de akkor is csak azt nézem, hogy mi lehetne. 
1 Likes
Egyrészt igazad van, másrészt pedig mindent nem lehet. Az én kifogásom az akarat hiánya… Most egy hónapig nem volt edzőm, eleinte még heti 1x eljártam futni (a heti 3 edzés helyett), de az utóbbi két hét kimaradt. Na meg a prioritás nagyon sokat számít. Én társasági ember vagyok és sok időt töltök az emberekkel. Ha megkeresnek, hogy találkozzunk, ritkán mondok nemet. A férjurammal is van (volt) egy randiestünk, amit csak egymásra szánunk. A munkahelyemen végtelen sok időt dolgozhatok, és csúnyán is néznek, ha nagyon korán eljövök. Reggel nem tudok felkelni, mert éjjeli bagoly vagyok. Cukorra, fehérlisztre vigyázok, de azért anyósommal nem kezdek el veszekedni, miből készült az a rántás. Ha magamnak főzök otthon, már nincs időm aznap semmire. Én az a típus vagyok, aki mindig le van maradva önmagához képest. Szeretném ha ez változna, de nem tudom, hogy kell. A mozgás, diéta, minden más csak hóbort, amíg nem tudom teljes erőbedobással csinálni.
2 Likes
Én anyóséknál simán megmondtam hogy sorry diétán vagyok nem eszem. Mi is heti 2-3 alkalommal jártunk barátokhoz, rokonokhoz, de nem ettem ha fogyóztam. Mindenki megértette. Sokszor ez is csak kifogás (nem rád értem), hogy azért nem tud diétázni valaki mert mindenhol enni kell. Nem kell. Aki intelligens az megérti ha a vendége eü okból (fogyókúra is az) nem kér tocsogó rántott húst. Mozgás meg tényleg csak attól függ, hova tettem be a napomba. Volt hogy este 9-kor főztem munka után, gyerek mellett, tehát este 10-kor mikor gyereket letettem aludni, bedobtam egy jó kis 40 perces kickbox aerobic programot és végignyomtam. De ez csak az én példám, én azt is tisztelem maximálisan aki elfogadja magát és azt mondja neki jó ahogy van. Én sosem tudtam elfogadni magamat, ha híztam, ezért minden követ megmozgattam akkor is amikor 12 órás munkám volt és mellette influenzás gyerekem. De ismétlem magamat, ez nem azt jelenti hogy mindenkinek így kell, én az önelfogadásban gyenge voltam mindig is ha a külsőmről volt szó. Ez is gyengeség valahol. (Oké most terhesen ismét elengedtem magam de utána jön ismét egy kemény félévem, ebben biztos vagyok már most)
2 Likes
Ja a társaságot nem az evés miatt hoztam fel, hanem hogy ha este elmegyek valakivel találkozni, akkor utána már nem jut időm edzeni. Vagyis jutna, ha utána nem aludnék, de szükségem van 8 óra alvásra ahhoz, hogy végigcsináljam az életet. Anyóséknál igen… nos egy ideig próbálkoztam, és van amit tartok is, pl süteményt nem kérek, vagy nem iszok náluk cukros üdítőt, de teljesen más világban élnek, és így is csodabogárnak tartanak azt hiszem. Reggel 6-kor kelek, 8-ra megyek dolgozni, 5-ig legalább ott vagyok, és 8-ra otthon kell lennem, ha nem csak bedőlni szeretnék, hanem ráhangolódni a 10 órás lefekvésre. 9-től igazából már készülődöm, de ha csak 9-re érek haza, sosem kerülök időben ágyba. Szóval a fennmaradó 3 órás időtartam délután elmegy könnyen. Ebben kellene főzzek, takarítsak, mozogjak, vásároljak, kreatívkodjak, találkozzak a barátaimmal, tesóimmal, férjurammal. És egyéb hobbikat nem is említettem. Én nagyon irigylem azokat, akik jól be tudják osztani az idejüket, de én valahányszor végiggondolom, miért vagyok lemaradva a teendőkkel, mindig arra jutok, hogy legalább 2 órával kevesebbet kellene dolgozni. 
4 Likes
Igen, ezek ugyanígy voltak nálunk is 6-7-ig dolgoztam sokszor, hulla fáradtan mentem haza, de engem felpörgetett az hogy láttam, eredménye van a sportnak. Jól esett, jobban mint az alvás 
De ez egyéni dolog teljesen, meg alvásigény. Nekem elég 5-6 óra simán amióta gyerekek vannak, én a napi robot miatt alapjáraton nem kerültem ágyba éjfél előtt soha. Ja és mindezek mellett még számviteli suliba jártam szombatonként akkoriban a munka, család, sport, barátok mellett. Most hogy így visszaidéztem ezeket, nem is tudom hogy bírtam, most 35 évesen már biztos nem menne
1 Likes