Ez nem klisé dolog, tényleg nagyon sokat segít az emberen, ha az önbizalma a helyén van. Nekem akkor van, mikor a piros napok után leülepszik a hasam 
. Az előző párommal én akkor szakítottam, amikor nagyon csúnyán beszólt nekem egy kellemetlen helyzetben… A mostani páromat imádom s nagyon szeretem s állandóan nyúz, hogy vegyek fel szoknyát vagy rövid nadrágot, de ezekre a csülkökre nem kell… ( Tudod, ha ilyen lábakon állna Magyarország nem lenne hiány sehol… ). Szóval egy szó, mint száz ez nem klisé 
2 Likes
Óóó, sajnálom, hogy ennek a megaláztatásnak (talán ezt már lehet így hívni) kitett az a bizonyos úriember és remélem, hogy most már megbecsülés ölel körül. 
Viszont erről a “Na, a ronda maradt” mondatocskáról nekem is eszembe jutott még egy általános iskolás osztálykirándulásom. Többen voltunk csajok egy szobában, mint az ilyenkor lenni szokott, és a fiúk át-átsomfordáltak, mint az ilyenkor lenni szokott. 
Egyik kis férfiú osztálytársam, miután sokadjára dugta át az orrát, szomorúan konstatálta, hogy a szobában lakó szép-csinos-menő lányok épp nincsenek ott, és sajnálkozásának hangot is adott, egyenesen rám nézve: “Na, csak a rosszak vannak itt.” Hááát igen. Szép és csini az tényleg nem voltam akkoriban, de milyen jól is tud esni egy ilyen egy kiskamasz lánynak… 
Köszönöm, hogy leírtad a gondolataidat. Amit lényegként fogalmaztál meg, az pontosan az, amit a topik bevezetésében próbáltam elcsípni. Ha magunkat szeretjük és szépnek látjuk, akkor ez olyan erővel fog kifelé ragyogni, hogy a többiek is gyönyörűnek fognak minket látni. Aki nem, az egyszerűen nem hozzánk való - és ezzel megint csak oda jutunk vissza, hogy szürreális és természetellenes lenne, ha mindenkinek tetszene mindenki.
De törődhetünk a külsőnkkel akármennyit, ha belül nem vagyunk rendben. A komplexusok mindent átitatnak és minden porcikánkról lerínak. Bármennyire is nehéz megelégedni önmagunkkal a tökéletes, hibátlan lányok illúzióját közvetítő, gyorsuló világban, ez egy olyan törekvés, amit sosem szabad feladnunk. 
1 Likes
Kedves @Bella, csak ismételni tudom magam, szerintem az alacsony nők hihetetlenül vonzóak, valami leírhatatlan kellem van abban, ha valaki picike.
1 Likes
Örülök, hogy így gondolod! 
de, én már átlag alatti vagyok :))
1 Likes
Ezzel teljesen egyetértek drága @Guppi, nekem is viszketett a kezem az előbbi hozzászólásom írásakor, hogy inkább a szőrszálka levágását javasoljam, csak nem akartam nagyon nyomulósan osztani az eszemet. De én is csatlakozom, az egészség minden előtt. 
Nekem a vádlimon vagy egy bazi anyajegy, amiből szőrszálak nőnek. Egy egyszerű körömcsiptetővel vágom rövidebbre.
1 Likes
Ennek nagyon örülök. Óóó, hát a kilók azok sosem úgy oszlanak el, ahogy kéne. Ez a kedvenc hobbijuk.
Pont ez tesz különlegessé, így lesz az átlag “alattiból” átlag feletti!
2 Likes
De aranyos vagy
1 Likes
Á ezt ismerem. Pedig èn 157 centi vagyok. Azt szokták mondani “jaj de aranyos”. Mint valami kiskutya. Hát, nem nem vagyok aranyos, köszi.
4 Likes
Én 158 vagyok csajok, végre vannak nálam aranyosabbak is:D:D:D
4 Likes
Hát nèzd, a páromnak tetszik ez a kis anyajegy. Aki meg “belekötött”, annak az nem tetszett, hogy van párom (mint kiderült). Az a baj, legtöbbször a pasik ássák alá az önvizalmunkat, de nem azèrt mert nem tetszünk nekik/neki. Erre mondta egyszer egy iszonyat nagy önbizalommal rendelkező lány, hogy a srác azèrt kritizál, mert szarul èrzi magát a bőrèben, nincs önbizalma ès le akar húzni a saját szintjère (hogy nekem se legyen önbizalmam, ezzel kisugárzásom, ès így ne tetszem másnak, èrtitek). Kicsit kifacsart dolog ez így, de lehet, hogy ennek a lánynak igaza van/volt. Azóta az ilyen jellegű kritikákat megpróbálom elengedni a fülem mellett. Meg aztán, van aki azèrt mondja, hogy “hè szar a hajad/elkenődött a spirálod/szőr van az anyajegyeden” mert tènyleg szeret ès jót akar (nekem pl a főnököm ilyen, a családon ès a legjobb barátokon túl) Szóval nem mindegy ki kritizál. Persze azèrt szarul esik, az önbizalomnak is, de van különbsèg kritika ès kritika között.
2 Likes
De az vagy!
látod még te is magasabb vagy nálam 
nálam mindenki örülj, ha aranyosnak neveznek. Az egy jó dolog! örülök,hogy 1 ‘cipőben’ járunk
2 Likes
Szerintem megfogtad a lényeget! Nagyon nem mindegy, ki az, aki kritizál. Ha olyan valaki, aki ismer, az valószínűleg őszinte hozzászólás. Viszont ha egy “ismeretlen”, az szinte biztos, hogy önbizalom rombolónak szánja, vagy neki nincsen elég önbizalma és ezt vetíti ki másra is.
Még régebben volt, hogy barátnőmmel elmentünk bulizni. Két fiú félrehívott beszélgetni, majd az egyik megkérdezte tőlem, hogy: szerinted hányas vagy egy tízes skálán? Mire csak néztem, hirtelen nem értettem a kérdést, majd visszakérdeztem, hogy szerinted hányas vagyok? Mire azt a választ kaptam, hogy talán ötös. Úgyhogy ott hagytam…
3 Likes
Az a legborzasztóbb, amikor egy ismerős/barátnő/rokon fogalmaz meg kritikát rosszindulatból (ilyen is volt). Ez fakadhat irígysègből, fèltèkenysègből, lelki vámpírizmusból (jaj èn hiszek benne, hogy vannak ilyen èrzelmileg lehúzó emberek), mindegy miből, a lènyeg, hogy baromi sz@rul esik, pedig nem szabadna ilyenkor komolyan venni, de ugye milyen az ember? Zömèben magában keresi a hibát ès a szívère veszi az ilyen kritikát.
Megnèztem volna a srác fejèt, amikor fakèpnèl hagytad.
2 Likes
Sajnos vannak ilyen esetek is. Elég kevés embernek adok a szavára, de ha ők megbántanának, az nagyon rosszul érintene. Én is hiszek az érzelmileg lehúzó emberekben, mostanában meg különösen úgy érzem, nehéz pozitívnak maradni a sok negativitás mellett. De fel a fejjel és próbáljuk a magunk útját járni úgy, ahogy mi jónak látjuk! 
Hát vicces volt.
@umpalumpa Már nem igazán emlékszem, meg alkohol hatása alatt is voltam, de nem volt egy matyóhímzés a srác.
3 Likes
Na de ugye? Annyi ember “depis”. Na persze nem a klasszikus èrtelemben, nem depressziósak, csak rosszkedvűek, panaszkodnak, ès ezzel lehúznak másokat is. Èn egy alapvetően pozitív ember vagyok, de ilyen depizèssel le lehet rántani az èletkedvem alaposan. Persze, előfordul, hogy valakinek rossz kedve van, vagy rossz időszakot èl meg/át, nem is róluk beszèlek. Hanem a csak panaszkodni kèpes emberekről. Lehet bennem van a hiba, de próbálok a sz@r helyzetekből is pozitívat kihozni. (Jó, van amiből nem lehet, persze)
Az a srác valszeg tudta, hogy nem vagytok egy kategória, ès esèlye sincs, ezèrt “pontozott le”. 
3 Likes
Hadd vegyük elő ezt a topikot megint, szuper ötlet volt 
Sosem voltam igazán kibékülve az arcommal, de sokkal több az önbizalmam, mint régen.
Elfogadtam, hogy jól áll a szemüveg, sőt, mivel optikailag kisebbíti (rövidlátó vagyok) az amúgy is mélyen ülő szemeimet, extravagánsabb szemsminket is be tudok vállalni hétköznapra is, s az sem tűnik túl soknak.
Az arcomra hízok, kerek babapofim van nem túl karakteres vonásokkal, ez is borzasztó sokáig zavart, de egyre jobban értékelem: legutóbb, mikor szemüveget vásároltam, megkérdezte a hölgy, hogy elmúltam-e már 18 (23 leszek). 
2 Likes
Haha, akkor te vagy a pufi-pofijú (viccen kívül így hívja a barátom) tesóm. 
Szóval igen, teljesen átérzem, ugyanez a helyzet: maga az arcformám is kerek + ha hízok, hízok ide is. Olyankor szoktam érezni, hogy most már aztán elég a csokiból, amikor már a pufi pofit túúúl pufinak látom a tükörben. Természetes tónusai és markáns vonásai nemigen vannak, és ha nem kontúrozok, csak alapozok, akkor az egész fejem egy kis fehér golyó. 
De nagyon jól megfogtad az előnyét, mert ez szerintem amolyan 2 in 1, nálam legalábbis, mert azt vettem észre, hogy kétféle személy tudok lenni. Az egyik a natúr sminkes cuki doll face, a másik meg az erősebb sminkes (szem vagy száj + kontúr) karakteresebb version. De ég és föld a kettő, főleg a szememnél. Kicsi és kerek szemeim vannak, sokáig egyáltalán nem szerettem őket tus nélkül. Mostanra már tök jól elvagyok velük, sőt sokszor csak spirál a sminkem, valamilyen rúzzsal.
Miiinden nézőpont kérdése, és amint elkezdjük valamiben meglátni a jót, máris könnyebb kihangsúlyozni. 
2 Likes
Nagyon kedves kis topik, és lányok, szuperek vagytok!
Nos, rólam: természetes göndör a hajam (igen, vasalom, szerintem a göndör haj öregít, engem legalábbis biztos…), zöld a szemem (ezt szeretem), van néhány szeplőm is (fiatalabb koromban zavart, mostanra imádom), 157cm “magas” vagyok (legalább lehet igazán dög magas sarkúkat hordani, és jól mutatok a magas pasik mellett 
)
A hozzászólásokat olvasva megtudtam, hogy kvázi istennő vagyok ezen adottságokkal.
Ami nekem mindig nagyon tetszett és már hosszú évek óta az abszolút mindent elsöprő szexisséggel azonosítom a nőkön, ha határozottan látszik a kulccsont vonala, és a szupraszteriális mélyedés a nyaknál.
Ez általában zavarja azt akinek ilyen adottságai vannak, nekem volt egy időszakom amikor nagyon nagy összeget is hajlandó lettem volna áldozni arra, hogy határozottan definiált legyen ez a “lyuk” a nyakam alatt.
4 Likes