Hűűha, néhány munkája mintha fénykép lenne! 
Oo, szuper! Biztosan az ékességed. 
Nagyon menő, hogy megtaláltad magadnak A Mintát és A Jelentést.
1 Likes
Hosszú éveket vártam, míg megálmodtam mi lesz a minta, és hova kerül, aztán éveket vártam míg megtaláltam a megfelelő művészt. Nem bántam meg, mert az életfilozófiám és meghatároz, ráadásul egy hatalmas pszichés győzelem, hogy én uralom a testem, a tetteim, és az életem alakulását. Természetesen nem egyszerre készült, hanem több ütemben és nem tudom mikor lesz l ehetőségem befejezni, de az még ráér.
1 Likes
Nem tervezek mostanában tetoválást 
de ha bárki hozzám fordulna, én is őt ajánlanám!
2 Likes
Ugyee. Igazi művészlelke lehet.
Zseniális műalkotásai vannak, el kell ismerni!
Tetszik az oldalán az a már annyira nem is fiatal pár is, akik egy összetartozó alkotást kértek tőle. Igazuk van. A legjobbat, vagy inkább semmit!
Köszönöm, hogy a figyelmünkbe ajánlottad!
Sziasztok! Én megkésve, de csatlakoznék a topichoz.
Amit szeretek a külsőmben: Egy olyan 7-8 éve csak a szemem, meg a hajam színe tetszett magamon, meg a vékony testalkatom ( bár azt megelőzte egy olyan időszak amikor attól szenvedtem hogy túl sovány és kicsi vagyok). Nekem a kamaszkori nőiesedés segített rengeteget, a súlyommal kapcsolatban is.
Ma már nem csak a szemem szeretem 
, ha nem az orrom is, párom szerint pisze :D, meg a fogaim, mert szerintem szépek. A homokóra alakom is szeretem. Igazából csak olyan dolgokat nem szeretek magamon amin nem tudok változtatni, a lábfejem nem szeretem, meg a szám ( túl vékony a felső ajkam, mosolygásnál ezért kilátszik az ínyem.). Már megszoktam, de az egyetlen ami néha a képeken látva elkeserít egy kicsit. A tükörben tetszik, szóval tényleg megszoktam már, de fényképeken tényleg elég furcsán hat néha.
Belső: Nagyon szeretek szeretni :D, és adni. Segíteni is szeretek az embereknek, viszont segitséget nehezen fogadok el. Baratságos vagyok, viszont kell nekem kb fél év, hogy igazán közel engedjek magamhoz barátokat., viszont akkor nagyon fontossá válnak. Kedves vagyok és empatikus ( utóbbi néha hátrány).
Negatív tulajdonságok: Mostanában sokszor lusta vagyok és néha naív is. Meg türelmetlen is sokszor :D. Valamint ha valakire tényleg megharagszom, akkor évekig nem felejtek, de aztán megtudok bocsátani, de addig nem is akarok találkozni azzal a személlyel.
Ruhák: Nagyon szeretem a pirosat, fehéret, feketét, sötétkéket, szürkét.
A nyári ruháim jobban kedvelem, rövid shortok, felsők amik kiemelik az alakom, egyberuhák, ujjatlan felsők, derékig érő nadrágokat is szeretem.
A téli ruháimban is azt szeretem, ha az alakomra simulnak, de ha hideg van, felveszem a pufidzseki szerű telikabátot, meg harisnyát is mert nem szeretek fázni :).
Ja és 150 cm-t vagyok :).
5 Likes
Akkor felturbózlak kicsit önbizalmilag:
A profilkèpedet nèzve szerintem nagyon szèp, szabályos arcod van. A homokóra alakodat ès a szèp fogaidat meg külön irigylem 
Az empátiával valóban vigyázni kell, nem mindig èrdemli meg az, akivel empatikusak vagyunk (ès itt a naivitás faktor is bekerül a kèpbe). Ennek ellenère èn is naív vagyok (igen 30 pluszosan is) ès olyan emberekkel empatikus, akivel utóbb kiderül, hogy nem kellett volna.
A harisnya/cicanadrág meg tèlen alap, bár èn csak nadrág alatt hordom, naaaagyon fázós vagyok 
Ja ès èn se vagyok sokkal magasabb 
3 Likes
En is kereken 150 cm vagyok és nekem is homokóra a testalkatom, de én nem vagyok vékony én inkább közepes
(Mióta féléve edzek)
Vegre valaki, aki pont akkora mint én. 
2 Likes
Jajj, de az albínóknak piros a szemük is úgy tudom, az azért annyira nem buli…
Én olyat még nem láttam.
Művész szemmel nézek mindent, nekem az is tetszene. Szeretem a furcsaságokat, minden ilyesmi nagyon jól mutat a fényképeken.
1 Likes
Sziasztok lányok,
Rég jártam erre, bevallom őszintén elfelejtettem a jelszavamat s azóta történt 1-2 dolog :). Mivel megelégeltem, hogy a régi gatyáim nem jönnek rám, ezért elkezdtem életmódot váltani és megszabadultam 8 kg és sok, sok, sok víztől, bár a szorongás megmaradt nekem és mostanában egyre jobban szorongok és elégedetlenkedek magammal, pedig már odáig is eljutottam, hogy vettem magamnak mom jeans, ami igaz, hogy 40 méret, de jól mutat rajtam, bár a mai nap gondoltam, hogy muszáj volt megvennem?! 
Szóval kicsit én is kivagyok így az évvége fele, mert mindenhol “tökéletesen vékony és tökéletesen tökéletes” nők vesznek körül és még a stílusomat se sikerült megtalálnom, bár pinteresen elég szépen összeválogattam! Szóval… még keresem önmagamat 
6 Likes
Hú de jó témát vetettél fel. A stílusunk és önmagunk megtalálása szerintem egy és ugyanazon dolog. A divatot ezért nem lehet szerintem különválasztani az önismerettől, és a pszichológiától. Nekem egyértelműen saját magam megismerése hozta meg a stílusom is. Remélem sikerrel jársz majd, mert sokaknak egy élet is kevés. Gratula a kitartásodhoz a fogyás kapcsán remélem jobban érzed majd magad a bőrödben, és hidd el senki nem tökéletes. A ruha méret meg egy dolog, szerintem amúgy totál el is vannak számozva sokszor, nem érdemes rájuk adni:D. A szorongás meg, hát egy nagyon gonosz is szörnyeteg. Remélem sikerül megszabadulnod majd tőle is.
2 Likes
Igen, szerintem is jó téma és lehetne vesezni! Még, sajnos, nem találtam meg a stilusomat, de probalkozok:). Kicsit nehezen meg az onelfogadas és még nem vagyok elégedett az alakommal, de senki sem tökéletes nem?
A szorongást meg nem tudtam lekuzdeni… De próbálkozok de a legnagyobb dolog az lenne ha a hasonlitgatast abba hagynám :).
1 Likes
Tökéletesen igazad van, na de olyan könnyű ezt mondani. Nekem is nehéz volt leszámolni a hasonlítgatással, és mire egy fronton sikerült, más fronton bekúszott:D. Lehet ez egy folyamatos feladat. Valakinek könnyebb, valakinek nehezebb, és kinek mi a fehér foltja. Szerintem elfogadni valamit, amin nem tudsz változtatni, csak sok-sok szeretettel lehetséges. Na nem puffogtatok több klisét, de szerintem lehet valakinek az önelfogadás életfeladat, és mondjuk csak 80 évesen jön össze. Amúgy meg a pszichológiai véleményem, hogy az anyával való kapcsolat az önelfogadás és az önszeretet fő mozgatórugója. Ha az helyre és elfogadásra kerül, akkor szerintem könnyebb magunkat szeretni.
1 Likes
Nem vagy ezzel egyedül én is igyekszem fogyni, mert zavar a hashájam, teljesen elrontja az arányaimat. Gratulálok a fogyáshoz, nagyon ügyes vagy, hogy teszel érte. 
Próbálok nem szorongani, hogy nézek ki, hiszen majd 29 évig utáltam magam, jövőre leszek 30, és nem akarok végigutálni a maradék fiatal évemet, és azt bánni jaj miért nem mertem felvenni ezt meg azt vagy felkenni ezt vagy azt. Nekem ez sokat segít az önelfogadásban. Amióta sminkelni kezdtem magam egyre több szép részletet fedezek fel magamban, pedig brutálisan hullik a hajam (kivizsgálás alatt áll) egy egészséges M-es méret vagyok, semmi extra. A ruhákban sincs stílusom, kb mindent felveszek ami tetszik. Nekem hangulatfüggő, de van kényelmesebb ruha, csini ruha, vintage és koreai, bohókás cuccaim is. Talán ami állandó a hatalmas ékszereim, szeretem ezeket a csillis nyakékeket. Így év vége felé ki merem jelenteni, hogy tetszik amit a tükörben látok, noha ez egy nagyon hosszú folyamat végkicsengése. Az alapos önismeret, a környezetváltozás, az, hogy bele mertem vágni egy suliba mind mind megerősített abban, hogy jó úton járok a belső harmónia felé.
Az összehasonlítgatás mindig az örök boldogtalanság forrása, ezen még én is dolgozom, mert nagyon nehéz, ha a környezeted (pl iskola) is egymással versenyeztet mindenkit. Mindenkinek más a ritmusa, más körülmények közül jövünk van aki jó, gondos családba születik, van, aki nem. Az utóbbiaknak mindig kicsit nehezebb, de nem lehetetlen. Szerintem fontos, nem kívülről várni a dicséretet, és a szeretetet (ami most a figyelemből árad). Persze ez nehéz, főleg, hogy nagyon ki van hegyezve minden a külsőségre, de én így nem tudok élni, ennek a megfelelési kényszernek.
4 Likes
Szívemből szóltál Nekem pocsék az anyámmal a kapcsolatom, minél messzebb van annál jobb, de még mindig fáj mennyire nem képes a szeretetre, hiába mímeli. (Nárcisztikus borderline személyiségzavaros) Nekem meg kellett tanulni magamnak megadni a szeretetet és a figyelmet, illetve észrevenni és befogadni máshonnan. Pl. barátok. Egy dologgal toldanám ki ezt az anyás dolgot, mielőtt más is belezuhan a bánat fekete gödrébe, ez nem feltétele annak, hogy most legyen önbizalom és önszeretet és ha olyan az anya, akkor még a reménykedés is káros, hogy egyszer megjavul ez az egész valaha is. De valóban, ha csak egy macskafaroknyit képes lett volna szeretni megkímélt volna tengernyi szenvedéstől…
4 Likes
Mégegyszer meghallom hogy hasháj, és sírni fogok.
Voltam vala 140 cm és 22 kiló, és akkor is volt hasam, amit becsíptek az övek (meg összeértek a combjaim, de az más mese). Alkati kérdés. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem érdemes küzdeni ellene, de azért amit ma ideálként látunk, az messze van az egészségestől.
3 Likes
Szerintem ez a könyv tetszene: https://www.libri.hu/konyv/stefanie_stahl.a-benned-rejlo-gyermeknek-otthonra-kell-talalnia.html
1 Likes
Igen ezek megvannak Nem akarok 40 kilós lenni, csak egyszerűen kényelmesebb a röcögő nélkül. Nem vág be a gatyó, le tudok rendesen gugolni ilyen apróságok. Ja meg nem akarják átadni a helyet mert terhesnek néznek…
Nekem is összeérnek a combjaim, pedig vékonyak a lábaim, bár ez nem zavar. Nyáron kicsit kellemetlen, de van rá nagyibugyogóm és akkor nem dörzsölik ki egymást.
@Natulcien köszönöm a könyvajánlót 
3 Likes