De jó, hogy leírtad, kezdtem már magam iszonyú hülyének érezni, hogy csak én kezezek. Régebben ecsetet használtam én is. Szerettem, viszont egy idő után rájöttem, hogy mennyivel kényelmesebb az ujjamat használni.
Egyrészről macerásnak éreztem minden egyes este kivakarni az alapozót az ecsetemből. Mosás-szárítás-mosás-szárítás-mosás-szárítás… biztos én vagyok túúúl lusta, de nem szerettem.
Másrészről van egy aggályom is az ecsettel kapcsolatban, vagy lehet inkább már egy túllihegett fóbia. De mindig attól félek, hogy mi van, ha nem mostam ki belőle a sampont 100%-osan, és felviszem a maradványokat a bőrömre. Merthogy a hajra való összetevőknek nagyon nem az arcbőrön van a helyük. Főleg nem az én hisztis bőrömön. Tudom, hogy vannak már ecsettisztító folyadékok is, de ezen a ponton már megint oda jutok vissza, hogy mindegy, ha megspórolom a folyadékot és inkább alapozózok az ujjammal, amihez nem kell külön tisztítószer és amin tutifix, hogy nem marad samponhab, Az összes többi ecsetemet (púder, kontúr, szemre valóak) pedig újabban micellás vízzel tisztítom, mert ezek mindig csak enyhén szennyezettek - lévén porállagú termékeket vesznek csak fel - így tök elég, amit a micellás víz csinál. Aztán meg átmosom még őket bőségesen sima vízzel is.
Plusz, ahogy említetted, kézzel sokkal kevesebb termék szükséges ugyanazért a fedésért, ezáltal minden lassabban is fogy, és nincs pazarlás.
Érdekes módon a blender nekem egyáltalán nem vált be. Igaz, hogy egyetlen egyet próbáltam, a h&m fekete szivacsát.
Biztosan fogok még a jövőben ezzel is-azzal is kísérletezni, sőt, pár év múlva lehet már mindenről teljesen más véleménnyel leszek, de egyelőre elvagyok a “kézzel-lábbal” sminkeléssel.