Bemutatkozás,ismerkedés :)

[creammaniac]

Sziasztok!

Én is csak most bukkantam erre a topic-ra. Kb. 9 éve regisztráltam a Krémmániára, azóta is lelkes látogató vagyok, a fórumot azonban viszonylag későn fedeztem fel. Egy darabig csak olvasgattam, aztán vettem a bátorságot és néhány témához hozzá is szóltam. Itt az ideje, hogy én is bemutatkozzak röviden.

34 éves budapesti lakos vagyok, azonban sosem leszek igazi fővárosi , vidékről költöztem fel, mert itt találtam meg a szerelmet. A világ is kinyílt, hogy mennyi minden van itt, ami egy vidéki kisvárosban nem/nem olyan könnyen elérhető.

A kencék iránti szeretetem egészen kiskoromig nyúlik vissza, imádtam, mikor az óvodai farsangok alkalmával anyukám kisminkelt (sokszor voltam Piroska ), már akkor szerettem nézegetni az ő sminktermékeit. Néha elcsentem a púderét, a mai napig előttem van a csomagolása, emlékszem az illatára. Nem sokkal később, egy helyi búcsú alkalmával megkaptam életem első sminktermékét, egy élénk rózsaszín rúzst! Emlékszem, hogy selyempapírba csomagolta az eladó és hazáig nem szabadott kinyitnom. Utána büszkén hordoztam magammal a retikülömben. Szerettem nézegetni, szagolgatni.

Kb. 11-12 évesen sminkeltem ki magam úgy igazán először, eleinte persze csak a sulibulikba. Szemhéjpúder, szempillaspirál, szájfény. Meg az a színes/ezüst csillámokat tartalmazó golyós cucc, amit a szemünk mellé kentünk. Na meg persze körömlakk.

15 éves koromtól pedig rendszeres társam lett a szempillaspirál, hajnalok hajnalán is kentem minden nap, enélkül nem indultam suliba. Néha társult mellé szemhéjpúder is. Ez így ment az egyetemi éveim alatt is, néha kiegészült alapozóval, pirosítóval. Abszolút olcsó, drogériás cuccok, néha Avon. A Maybelline spirálokat akkor kedveltem meg.

Igazán akkor vetettem bele magam a bőrápolás + sminkek világába, mikor a fővárosba költöztem a húszas éveimben, sajnos a bőröm is problémás lett, emiatt sok mindent kipróbáltam, a Skinsmart is segített. Imádtam, hogy itt minden elérhető, nem kell utazni a drogériáért!

A YouTube-ot is ekkor kezdtem aktívan használni, főleg külföldi YouTube-ereket nézni (Essie Button, Niomi Smart, Tati, stb.), egyszerűen beszippantott.

A lelkesedésem a mai nap is tart, hiszek a tudatos bőrápolásban. És habár rengeteg sminkcuccot halmoztam fel, leginkább csak gyönyörködöm bennük. Tudom, fura.
Ha nincs home office, napi rendszerességgel sminkelek. Kedvenceim: színezett hidratálók, korrektorok, szempillaspirál, BB/CC krémek, pirosítók, ajakbalzsamok. Szóval inkább a szépítő sminket szeretem, palettáim például alig vannak. Sok rúzsom van, de most kezdtem el őket használgatni, inkább a semleges színeket szeretem.
Az esküvőmre is magam sminkeltem, nagyon visszafogottan. Szeretem a természetességet.

Sokan írtatok, hogy a krémek, sminkek iránti szenvedélyeteket a való életben nem igazán tudjátok kivel megosztani, ez velem is így van. Ezért is örülök nagyon ennek a fórumnak.

És hogy mégegy személyes dolgot megosszak: imádom a cicákat!!

[Nita]

Akkor már hagyok én is itt egy bemutatkozást.

33 éves vagyok, Érden nőttem fel, de már 4 éve Budapesten élek. Javarészt ide köt minden, ide jártam gimibe, egyetemre, mindig is itt dolgoztam.

A sminkek valamennyire jelen voltak az életemben folyamatosan, de igazából részben @Amadea, részben a fórum fertőzött meg igazán. Mondjuk volt egy nagy körömlakkos időszakom, mikor volt olyan, hogy 100 lakkom volt, de ez a gyűjtemény mára jelentősen leszűkült és leszoktam a 4000 Ftos lakkokról.

A bőrápolásban is csak 1-2 éve kezdtem kiművelni magam, profi nem vagyok, de van egy alaprutinom, amit szeretnék még bővíteni is. Már van olyan barátnőm, akinek én segítettem, hol érdemes nézelődnie, mit érdemes vennie, szerencsére be is váltak a tippek, meg most már maga keresgél, mi lenne jó neki.

Nagyon szeretek olvasni, utazni, barátokkal találkozni. Alapvetően extrovertált vagyok, de nagyon szeretek a kanapén fetrengve Youtube-videókat is nézni. Macskamániás vagyok, életcélom, hogy legyen egy lakásunk, ahol tarthatok két cicát, akik dorombolnak mellettem a kanapén.

[anon21269124]

Sziasztok!

2013-ban regisztráltam a krémmániára, de a fórumot viszonylag későn fedeztem fel és későn regisztráltam Igazából eddig csendes olvasótok voltam, viszont nagyon lelkesen követtem a hozzászólásokat
Gondoltam, megtöröm a csendet és én is bemutatkozom

36 éves vagyok, budapesti, férjemmel ugyanabban a kerületben élünk, ahol születésemtől élek

9 évesen fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy kozmetikus leszek vagy jogász jelenleg az egyik álmom felé gőzerővel tartok, de a kozmetikus sztori várat még magára ettől függetlenül a sminkek iránti csodálatom azóta is tart 15 éves koromig csak a táncversenyekre, utána már hétköznapokra is napi szinten “festegettem” magam, igaz, eléggé minimalista módon. Számomra ez egy púdert, pirosítót és spirált jelentett, némi kis ajakápolóval. Nagyobb alkalmakkor szemceruzával, rúzzsal és szemhéjpúderrel kiegészítve. Jelenleg azt mondanám, hogy szemhéjpúder- és rúzsfüggő vagyok De ahogy elnézem az itteni “fegyvertárakat” , a kanyarban sem vagyok Hétköznapokra többnyire a nude és földszínekre esküszöm, alkalmakra egy picit füstösebb szemek vagy bordós/narancsos/pinkes-magentás színekben utazom. Nyáron egyáltalán nem sminkelek, kivételt az esküvők vagy nagyon jelentős alkalmak képviselnek. Konkrétan úgy érzem, ég és fullad az arcom a festékben

A bőröm háklis egy jószág, annak ellenére, hogy pattanások, aknék stb alapvetően elkerülnek hála istennek, cserébe szemem-szám dagad, bőröm viszket, pirosodik és hámlik, ha nem tetszik neki valami. Így bőrápolás terén teljesen a megszokott és minimál rutinnál maradok, hámlasztás és hasonlók szóba sem jöhetnek, bár az utóbbi időben picit kezdenek beszippantani a fátyolmaszkok

Összességében azt hiszem, hogy a kevesebb, több elvét vallom és ennek megfelelően “kapszula gardróbot” tartok fent a sminkek és arcápolás terén is

Köszönöm, hogy itt lehetek

[blessed]

Örülünk, hogy itt vagy és bemutatkoztál.

[Piko888]

@creammaniac , @Nita amíg el nem költöztem otthonról, kutyusaim voltak mindig is. Anyóséknál pedig kutya és cica is lakik. 7 éve boldog cicagazdi vagyok én is. Nagyon imádom a kuttyerokat, de most borzasztóan élvezem a cicázást

[creammaniac]

Kertes házban nőttem fel, mindig volt kutyusunk és cicánk is.
Itt Budapesten lakásban élünk és nem szántuk rá magunkat a cicatartásra, úgy érzem, ez nekem csak kertes házban menne, ami valószínűleg nem lesz. Viszont voltak tengerimalackáink, sokszor eszembe jut a kis visongó hangjuk.

[Piko888]

Mi kertes házban élünk, lakásban valószínűleg én sem tartanék kutyát/ macskát. Kijárós a cicánk, ha nem vagyunk itthon, bent van, és éjjel is velünk alszik. Ha nem dolgozunk akkor jöhet-mehet amerre akar, még nem fordult elő, hogy hosszabb időre eltűnt volna. A kutyáknak meg szükségük van legalább egy kert biztosította mozgásra, lakás esetén sétára - Mi a hosszú munkanapok mellett a napi sétáltatást nem tudnánk megoldani. Bár kert van, kutyát nem merünk felelősséggel vállalni, mert sokkal több foglalkozást igényelnek, ami a fentiek miatt szintén nehezen lenne biztosítható.