Ajánlást kérek!

Merthogy ez már a változókor? Vagy miért mondta azt az orvos, hogy ez természetes?

Ha 41 évesen változó korban vagyok, akkor az kicsit gáz szerintem, sokan vannak, akik ilyenkor szülnek, és nem feltétlen második/harmadik gyereket.
Nem, az izzadás minden életkorban normális jelenség az orvos szerint. Izzadásnak funkciója van, a rendszeres sportolásnál pedig gyorsabb az anyagcsere, tisztít is a bőr az izzadással is, meg a hőháztartásban is szerepe van meg mitoménmégmiben…

Igen sajnos, hyperhidròzis a neve. Elvileg stressz, fèlelem, vagyis idegi alapon van, de pl. nyàron is katasztròfa. Pùder, spray, hònaljstick, majd azèrt megpròbàlom a betegbiztosìtònàl, talàn fizetik, kipròbàlnàm szìvesen. Èn mindenfèle ès bàrmennyi tűszùräst elviselek, csak segìtsen. Èpp akupunktùràs kezelèsre jàrok - derèkfàjàsra. A pàrom retteg a tűktől. Szegènykém

2 Likes

A változókor bármilyen életkorban jelentkezhet, extrém esetben még huszonévesen is. Sajnos ebbe sincsen beleszólási jogunk…
Akkor viszont továbbra sem értem az orvost…
Pl. pajzsmirigy túlműködésnél is előfordulhat az ilyen hirtelen verítékezés, “lever a víz” állapot.

4 Likes

Én is kiizzadok, ha valami miatt izgatottabb vagyok.

1 Likes

Velem anyukám a születésem után rendszeresen orvoshoz járt (ezt most nem részletezném), ha valahol fehér köpenyt láttam, már ordítottam, és tűfóbiám is lett, amit tini koromban egy remek fogorvos tudott kikezelni belőlem. Azóta csak araknofóbiám van, az viszont nagyon! :nauseated_face::cold_face:

Húúú, mindenkinek megvan a maga keresztje…

2 Likes

Igen, most újrakezdtem a teljes körű orvosi vizsgálódást, van több összefüggő probléma is, amit több mint 1,5 éve nem sikerül kideríteni, hogy mi okozza. Kicsit már olyan X-aktás ügy kezd lenni belőle. De most egy újabb Mulder és Scully kezdett dolgozni az ügyön. :joy:

1 Likes

:joy: Csak a jókedvünk ne hagyjon el bennünket sose! :laughing:

2 Likes

Ahogy mondod, de sajnos vannak, akiknek több kereszt is jutott! :unamused:…és vannak akiknek meg semennyi…

Igen a pozitív gondolkodást én receptre írnám fel, sőt a suliban kötelezően tanítanám!!!

2 Likes

Azt mondják, az Isten mindenkire annyi terhet ró, amennyivel meg is tud birkózni.
Én mindig azzal szoktam erősíteni magam a rossz napjaimon, hogy milyen sokan vannak, akiknek még nálam is rosszabb és ők is viselik a terheket, akkor muszáj nekem is.
Illetve mindig el szoktam gondolkodni, hogy ezt miért kaptam? Mire akar az élet tanítani? Mit csináltam rosszul eddig, min kell változtatnom? Mert ha nem jön ez a probléma, hogy figyelmeztessen, akkor talán még nagyobb lehetett volna a baj.
Aki nem érti az élet célzásait, azt az élet előbb-utóbb telibe találja.

5 Likes

Szerintem a lényeg az, hogy mindenki önazonos tudjon maradni. Én roppant mód ellene vagyok a túlzásoknak, mint ahogy annak is, hogy ma már bárki bármilyen arcot csináltathat magának (lsd. Bella Hadid, aki Monica Bellucci fiatalkori arcát fabrikáltatta magára). Azért is írtam azt, hogy minmális, én sem szeretnék Mickey Rourke lenni. :slight_smile: Tudom, hogy ezzel a véleményemmel egyedül vagyok itt, de én így gondolom.
Az, hogy én januárban átesek egy plasztikai műtéten, annak vannak előzményei. Nem szükséges elmondanom, de egy elég szörnyű időszak alatt 43 kilóra fogytam alig pár hónap alatt, és szeretném visszakapni azt, ami ezáltal eltűnt. Szerintem mindenki tudja, miről van szó. Szerintem az aránytalanság olcsó és főként közönséges hatást tud kelteni. Bevallom őszintén, rettegek az egész műtét témától, de szeretnék végre úgy öltözködni, ahogy szeretnék, és nem minden egyes reggel -, amikor is nem a ruháimat kell cserélgetnem, hanem a melltartóimat a ruha alatt - arra gondolni, aminek a hatására kissé átalakult a testem. Most ennyi erővel fel lehet hozni szintén elfuserált, túlságosan is nagykeblű celebeket, mint Pamela Anderson(s :smiley: ), de hát azért nem csak olyan van…

8 Likes

Mint már említettem, én lehet, hogy kicsit szögletesen fogalmaztam a plasztikai műtétekkel kapcsolatban, de sokkal árnyaltabban gondolom.

1 Likes

@anon27689852 Jaah, én nem vettem semmit magamra, kicsit lehet, hogy szakmai ártalom és lényegretörően, nyersebben, kissé direkt módon fogalmazok. :slight_smile: Én kérek akkor elnézést. :slight_smile:

1 Likes

Kifejezetten szeretek vitázni (nem veszekedni :smiley: ) dolgokról! :slight_smile:

1 Likes

Uhhh, akkor jó! A testi és lelki egészség érdekében elvégzett beavatkozások természetesen teljesen más kategóriába esnek nálam. :blush:

2 Likes

@anon27689852 Hát megértőbb vagy, mint Anyukám, engem nagyon ellene neveltek minden hasonló dolognak. Ha 10 évvel fiatalabb lennék, nem biztos, hogy nem kapnék egy jól irányzott anyai “pofont”. :smiley: Nálunk a Nagyi lazább és Ő támogat jobban ebben a kérdésben.

1 Likes

Nekem tiniként azért lett rossz testtartásom, mert hirtelen fejlődtem, és látványosan, és az akkori elfogadott mellméretekhez képest nekem 12 éves koromra felnőtt női melleim nőttek, és persze hogy szégyelltem. Akkor volt még kötelező orvosi vizsgálat, és persze alsóneműre (csak bugyi) vetkőzve kellett egyesével vizsgálatra menni. Az orvos-asszisztens házaspárok voltak, és egyáltalán nem leplezték a meglepődöttségüket, amikor megláttak. Nem csak akkor sopánkodtak nagyon éles kritikával a dolgon, amikor én voltam vizsgálaton, hanem az utánam következő vizsgálatok alatt is, amit persze az osztálytársaimtól hallattam vissza, és persze hogy pletyka lett belőle. Még azt is megkérdezték, hogy hányszor buktam, mert tuti biztos, hogy 16 éves is elmúltam…
Mára annyit változott a világ, hogy a jelenlegi méretem, semennyire nem számít kirívó esetnek. Nálam például pont fordított a helyzet, mert majdnem 40 kg felesleg jött rám, előtte pedig 48-50 között voltam. Ment le egy kevés, de most újabb problémák lettek, és persze hogy masszívan stabil a súlyom is megint. Hogy mindez hogy hatott erre a testrészemre??? Inkább nem részletezem!

4 Likes

Nagyon sajnálom, hihetetlenül megalázó lehetett, főleg ilyen fiatalon. Nem írom le inkább, mit gondolok. Egyébként az egyik legjobb barátnőm hirtelen lett “nagyobb” és 50+ kilótól szabadult meg, szóval, ha nem is magamon, de tapasztaltam az eredményét a súlyingadozásnak, jóval durvább formában is. Nem fogom leírni nyilvánosan, de nálam ez az egész másról szól. Egy időszakról, amit soha egy embernek sem kívánnék.

6 Likes

Ez mindenütt így van. A szülőé a teljes felelősség, ezért a nagyszülők már megengedhetik maguknak, hogy elfogadóbbak legyenek.
Én is csak kerek szemekkel pillázok sokszor anyukámon, hogy hogyan reagálja le a lányommal kapcsolatos dolgokat. Annak idején velem sokkal szigorúbb volt.

Én is nagyon aggódnék, ha az én lányom lennél, biztosan próbálnálak én is lebeszélni, én azért megértem az anyukád viselkedését is!

3 Likes