Ezen én is sokat tűnődtem, és persze eléggé elfogult vagyok, de szerintem a zsíros bőr rosszabb. A logikám az, hogy hozzáadni könnyebb, mint elvenni. Ha száraz lenne a bőröm, telelocsolnám krémmel, meg olajjal, meg mittudomén mit használtok még, és csak előrébb lennék. A zsíros bőrnél viszont nem tudom megakadályozni, hogy zsíros legyen, ha a fejemre állok, akkor sem. Következésképpen leolvad az alapozóm, egész nap itatgatnom kell, fénylik a fejem, hülyén nézek ki. Utazáskor, valamint barátok és üzletfelek látogatásakor egy rémálom. Plusz a pattanások és eltűntethetetlen mitesszerek.
Az egyetlen pozitívum, hogy tényleg kevésbé hajlamos a ráncosodásra és fiatalabbnak nézek ki a koromnál. (Barátok, kollégák visszajelzése, meg a húszéves bolti eladó srácoké, akik simán letegezik 42 éves fejemet. )
Egyszer volt alkalmam kipróbálni a száraz bőrt: amikor először volt rajtam az EL DW alapozóm. A szokásomhoz híven kis arctonik, aztán alapozó. Na, estére azt hittem, ezer pici darabra pattan az arcomon a bőr. Bármit kentem rá egy hétig, mindent beszívott és önmagához képest nagyon klassz fénytelen és zsírtalan volt. Élvezhettem volna, de őszintén szólva ez sem volt egy leányálom.
Szóval mégsem, a száraz bőr sem jó.
A Notinón az árak valóban érdekesek, gyakran röhgök, hogy az afrikai csajok szuper áron találnának alapozót, mert jellemzően az általunk hordhatatlan színek az olcsók. Ettől függetlenül én túltettem magam a két Meterotites fiaskón, és azóta nem volt velük problémám, pedig én meg nagyrész high-end cuccokat rendelek tőlük, már ha épp náluk van (csak/jó áron).
De teljesen értelek, a büdös Meteorites cucok után én is megfogadtam, hogy soha többet.
Na ennyire bízzak meg saját magamban.
(Douglasból érkezett régen egy Tom Ford rúzs, ami már akkor is kissé avas volt, de pár hónap múlva teljesen. Eztuán én már nem bízok meg senkiben, megbízok hát mindenkiben. )